A kukoricán már gyakori az alsó levelek felszáradása, egyes területeken teljes növényszáradás is előfordul, miközben a gyapottok-bagolylepke lárvái komoly veszélyt jelentenek a kukoricára, napraforgóra és a kertészeti kultúrákra is. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara előrejelzés szakmai koordinátora friss előrejelzése szerint több kórokozó és kártevő aktivitása is fokozódik.

Az elmúlt időszak időjárását továbbra is a nagy meleg határozta meg. Az ország jelentős részén 30–37 Celsius-fok közötti nappali csúcshőmérsékleteket mértek, miközben az éjszakai minimumok 11–15 fok között alakultak. Bár helyenként záporok, zivatarok hoztak akár 60 milliméter csapadékot is, sok térségben a felhős időn és erős széllökéseken kívül nem érkezett számottevő utánpótlás.

A száraz területeken a szél tovább fokozta a növények vízvesztését, különösen a kukorica és a napraforgó állapotán látszanak az aszály jelei.

Vége felé közeledik az aratás

Az őszi árpa betakarítása már befejeződött, az őszi búza aratása pedig a végéhez közeledik. Megkezdődött a tarlók hántása is, de sok helyen még a bálák behordása várat magára. A repce betakarítása szintén lezárult, ugyanakkor a repcetarlók nagy része még nincs megmunkálva.

Kukoricában az aszály és a gyapottok-bagolylepke a fő veszély

A kukoricaállományok állapota erősen függ a helyi csapadékviszonyoktól. A száraz, aszályos területeken egyre gyakoribb az alsó levelek felszáradása, de nem ritka a teljes növényszáradás sem.

A Dunántúl kedvezőbb helyzetben van, ahol a virágzás és a kötődés időszakát több helyen mérsékeltebb hőmérséklet és helyi csapadék kísérte.

A növényvédelmi kockázatok közül jelenleg kiemelkedik a gyapottok-bagolylepke. Az imágók rajzása hetek óta tart, folyamatos a párosodás, a tojásrakás és a lárvák kelése. A különböző fejlettségű lárvák nemcsak kukoricában, hanem napraforgóban és egyes zöldségkultúrákban is jelentős károkat okozhatnak.

A szakember szerint a védekezési döntést rendszeres állományvizsgálatra és feromoncsapdás megfigyelésre kell alapozni.

A kukoricamoly első nemzedékének rajzása idén eltér a megszokottól. A kezdeti magasabb egyedszámokat követően csökkentek a fogások, de az elhúzódó rajzás továbbra is tart. A fertőzött tövekben már jellemzően fejlett, L4–L5 lárvák találhatók, a szárakon jól láthatók a berágások és több helyen a címertörés is.

Az amerikai kukoricabogár rajzása jelenleg alacsony szintű. A csapdák csak néhány térségben, például Csongrád-Csanád vármegyében mutattak enyhe emelkedést. A nővirágok rágása egyelőre csak minimális mértékben figyelhető meg.

Napraforgó: hervadás, betegségek és újabb kártevőveszély

A napraforgót is erősen megviselte a csapadékhiány. Az aszályos térségekben hervadás, levélszáradás figyelhető meg, különösen az Alföldön és Komárom-Esztergom vármegye egyes részein.

A sárguló alsó leveleken egyre gyakoribbak az alternáriás tünetek, amelyek a száraz, meleg időben gyorsan terjedhetnek. Emellett több táblán megjelent a szklerotínia is, elsősorban a táblaszéleken, szártő alapi tünetekkel.

A levéltetvek és poloskák jelentősége csökkent, ugyanakkor a gyapottok-bagolylepke kártétele erősödik. A lárvák rágása után a sérült növényi részeken másodlagosan gombás fertőzések telepedhetnek meg, ami jelentős termésveszteséget okozhat.

Kertészetekben is nő a növényvédelmi nyomás

Almában továbbra is erős az almamoly második nemzedékének rajzása. A fogások helyenként jelentős egyedszámot mutatnak. A lisztharmat terjedésének kedveztek a szárazabb, időnként párás napok, az érzékeny fajtákon újabb tünetek jelentek meg.

Szilvában tömeges a szilvamoly rajzása, a fertőzött termések aránya növekszik. A szárazabb területeken emellett az élettani eredetű gyümölcshullás is megkezdődött.

Őszibarackban a keleti gyümölcsmoly és a barackmoly rajzása folyamatos, előbbi esetében kifejezetten magas egyedszámokat mértek.

Szőlőben továbbra is figyelni kell a kabócára

A csapadékosabb, párásabb területeken újabb peronoszpórafertőzések jelenhetnek meg. A jelenlegi hőmérsékleti viszonyok mellett egy-egy eső után akár néhány nap alatt kialakulhatnak új tünetek.

A lisztharmat idén eddig kisebb problémát okozott, de a fertőzés veszélye továbbra is fennáll.

Kiemelt figyelmet igényel az amerikai szőlőkabóca, amely a fitoplazmás betegség terjesztője.

A szakember szerint a tünetes tőkéket haladéktalanul el kell távolítani, mert ezzel csökkenthető a betegség terjedése. A kabóca fejlődése országosan változó képet mutat, de az L4–L5 lárvastádiumok sok ültetvényben jelen vannak, és helyenként már az imágók is megjelentek.

Sáskák okoznak gondot az Alföldön

Csongrád-Csanád vármegyében továbbra is jelentős növényvédelmi problémát jelentenek a sáskák. Több faj – köztük az olaszsáska, a barbársáska és a marokkói sáska – egyedszáma is magas.

A kártétel elsősorban lucernában, spárgában, zöldségkultúrákban és gyepterületeken jelentős, de egyre több helyen már kukorica- és napraforgótáblák szegélyében is megfigyelhető.

A következő időszakban továbbra is az aszályhelyzet, valamint a gyapottok-bagolylepke elleni megfigyelés és szükség szerinti védekezés lesz a legfontosabb feladat a termelők számára.

Indexkép: Shutterstock