Nem segített a grillszezon
Nyár van, a grillszezon kellős közepe, ráadásul zajlik a labdarúgó-világbajnokság. Ez az az időszak, amikor a sertésárak általában emelkedni szoktak. A húspiacon azonban ennek most nyomát sem látni. A kiskereskedelmi láncok és a vágóhidak ugyan összefogásról, szolidaritásról beszélnek, a sertéstartók mégis úgy érzik, teljesen magukra maradtak. Az Agroinform oldalán legutóbb csütörtökön írtunk róla, hogy a dán Tican a tavalyi évben elszenvedett veszteségeit emlegeti fel, sőt, idénre is mínuszt vizionál, holott a vágóállat negyedével olcsóbb most, mint egy évvel ezelőtt volt (Tavaly a vágóhíd volt mínuszban, idén a termelők: nem is vesznek malacot).
Jelenleg szó sem lehet arról, hogy pénzt keressünk. Éppen ellenkezőleg: mi, sertéstartók súlyos veszteségeket termelünk. Keserű nosztalgiával gondolunk vissza egy évvel ezelőttre, amikor a sertés ára még 2,10 euró/kg hasított súly volt. Most sertésenként mintegy 50 euróval kevesebb bevételünk van, miközben a költségeink nagyjából változatlanok"
– panaszkodnak a német sertéstartók.
Válságokkal terhelt ágazat
Ez az exportorientált állattenyésztési szektor tartós válságba süllyedt Németországban. Tíz évvel ezelőtt június végén még 27,1 millió sertést tartottak az itteni gazdák, idén ez a szám már csak 21 millió egyed volt. Korábbi piaci pozíciójukat átvette Spanyolország.
Míg Németország 23 százalékos az állománycsökkenésen ment át tíz év alatt, addig Magyarországon ugyanúgy 2,9 millió állattal dolgozunk, mint 2016-ban. De nagyon nem mindegy, milyen eredménnyel. Áraink sajnos még mindig a német piachoz tapadnak, csak forintban nézve.
A német állattartók értetlenül állnak: hogyan lehetséges az, hogy kevesebb a sertés, mégis alacsonyabb az ár? Mégse a kereslet és a kínálat határozza meg a piacot? Éppen ellenkezőleg: kegyetlenül érvényesül. Ma már egész Európában az dönti el a sertés árát, hogy Spanyolország és Dánia milyen sikeresen képes értékesíteni az unión kívüli piacokon. A spanyol vaddisznóállományból kimutatott afrikai sertéspestis miatt sajnos nagy mennyiségű hús szorult be az EU-ba, ami meghiúsítja a nyári áremelkedést. (Magyarországon júniusban a házi sertésben is igazolták a kórt. Szabolcs-Szatmár-Beregben 3 ezer állatot kellett levágni.)
Magán a spanyol piacon 36 százalékos az áresés mértéke, ami persze nem vigasztalja a többi nemzet sertéstartóit. Minket sem, hiszen nálunk is 36 százalékos az áresés mértéke, mivel az általános európai árcsökkenésre még rárakódott a forint erősödéséből származó veszteségünk is. Nemhogy javult volna a sertésár áprilishoz képest, de még romlott is 15 százalékkal.
Bírják még a sertéstartók?
Tavaly októberig két éven át úgy voltak magasak a sertésárak, hogy mellette a takarmányozási költségek is jól alakultak, tehát tartalékokat tudtak képezni az állattartók. Ezt a kedvező helyzetet a magyarországi gazdaságok a telepkorszerűsítési pályázaton igyekeztek kamatoztatni. A támogatásban részesülő beruházásoknak most kell megvalósulniuk, amikor kevés a bevétel és rosszak kilátások. A sertéstartók pontosan tudják, hogy az inga hol így, hol úgy leng ki, hozzászoktak a "sertésciklus" szeszélyeihez. Tisztában vannak azzal is, hogy éppen a válságok idején van esélyük arra, hogy "ellépjenek" a konkurenseiktől. Ez a krízis azonban már kilenc hónapja tart, és mélyebb a "megszokottnál". Beruházásokkal együtt nem minden ágazati szereplő képes elviselni.
Hazai szakemberek azt valószínűsítik, hogy a fejlesztések nem fognak elkészülni határidőre, ami azt jelenti, hogy a kormányzatnak és az EU-nak nagy rugalmasságot kell majd mutatnia az elszámolási határidőkkel.
Indexkép: Shutterstock.
