Az egészséges táplálkozás világszerte egyre nagyobb anyagi terhet jelent a háztartások számára. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) előzetes adatai szerint az elmúlt öt évben mintegy 25 százalékkal emelkedett egy kiegyensúlyozott étrend költsége, így ma már közel 2,7 milliárd ember – a Föld lakosságának csaknem egyharmada – nem tudja megfizetni a megfelelő minőségű élelmiszereket. Bár a probléma globális, a magyar fogyasztási szokások és kiadási szerkezet azt mutatják, hogy hazánkban is sajátos kihívások nehezítik az egészséges táplálkozást.

A július 21-én megjelenő Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás helyzete a világban című jelentés ismertetésekor Máximo Torero Cullen, a FAO vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy egy minden tápanyagszükségletet fedező étrend átlagosan napi 4,28 amerikai dollárba kerül fejenként. Ez az összeg már meghaladja a nemzetközi mélyszegénységi küszöbként alkalmazott napi 3 dolláros értéket, így emberek százmilliói számára egyszerűen elérhetetlenné vált a kiegyensúlyozott táplálkozás.


A szakember szerint a probléma gyökere nem az, hogy a világ ne tudna elegendő kalóriát előállítani. Sokkal inkább az jelenti a kihívást, hogy a szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminokat, ásványi anyagokat és fehérjéket biztosító élelmiszerek ára lényegesen magasabb.

A kalóriák viszonylag olcsók, a megfelelő tápanyagbevitel azonban már jóval költségesebb

– fogalmazott Máximo Torero Cullen.

Nem a kenyér drága, hanem a tápanyag

A FAO elemzése szerint az alapvető gabonafélék és gyökérzöldségek adják a napi energiabevitel jelentős részét, miközben az egészséges étrend költségeinek mindössze mintegy 13 százalékát teszik ki.

A friss zöldségek és gyümölcsök ezzel szemben ugyan csak a napi kalóriák kis részét biztosítják, mégis az étrend teljes költségének körülbelül 16 százalékát jelentik. Az állati eredetű élelmiszerek – húsok, tejtermékek, tojás – még ennél is nagyobb kiadást képviselnek, költségarányuk megközelíti a 30 százalékot.

A FAO szerint a jövő egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy a tápanyagban gazdag élelmiszerek szélesebb rétegek számára is megfizethetővé váljanak.

Magyarországon másként oszlik meg az élelmiszerköltés

Miközben a nemzetközi adatok alapján az egészséges étrend költségét elsősorban a zöldségek és gyümölcsök emelik, a magyar háztartások kiadási szerkezete ettől jelentősen eltér.

Hazánkban az élelmiszerre fordított kiadások nagyobb részét inkább az állati eredetű termékek teszik ki. A húsokra, húskészítményekre, tejtermékekre és tojásra a családok élelmiszer-büdzséjének közel 47 százaléka jut, ami jóval magasabb arány annál, mint amit a nemzetközi átlagok mutatnak.

A kenyérre, pékárukra és más gabonaalapú élelmiszerekre a magyar háztartások kiadásaik mintegy 15–16 százalékát fordítják. Ez szintén kissé meghaladja a FAO által bemutatott globális arányt.

A legnagyobb különbség ugyanakkor a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztásánál figyelhető meg. Míg a nemzetközi összehasonlítás szerint ezek az egészséges étrend költségeinek körülbelül 16 százalékát adják, Magyarországon a háztartások élelmiszer-kiadásainak mindössze 11–13 százaléka irányul erre a termékkörre.


Az infláció is alakította a fogyasztási szokásokat

A hazai kiadási szerkezet egyszerre tükrözi a magyar gasztronómiai hagyományokat és az elmúlt évek gazdasági folyamatait. A magyar konyhára továbbra is jellemző a húsok és a szénhidrátban viszonylag gazdag ételek hangsúlyos szerepe, miközben a magas élelmiszer-infláció és a megélhetési költségek emelkedése sok családot arra ösztönzött, hogy az olcsóbb, laktatóbb alapanyagokat részesítse előnyben.

Ennek következtében a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása számos háztartásban háttérbe szorult, annak ellenére, hogy ezek rendszeres fogyasztását a táplálkozási ajánlások kiemelten fontosnak tartják.

Az egészségtelen étrend hosszú távon is komoly kockázat

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a nem megfelelő táplálkozás a világ egyik legfontosabb egészségügyi kockázati tényezője. A kiegyensúlyozatlan étrend jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint több daganatos megbetegedés kialakulásának esélyét.

A szakértők szerint ezért az élelmezésbiztonság kérdése ma már nem csupán arról szól, hogy elegendő élelmiszer álljon rendelkezésre, hanem arról is, hogy a tápanyagban gazdag, egészséges alapanyagok a lakosság minél szélesebb köre számára elérhető áron legyenek hozzáférhetők. Ez a kihívás világszerte egyre sürgetőbb, és Magyarországon is meghatározhatja a jövő táplálkozási és népegészségügyi folyamatait.

Forrás: euronews.com, ksh.hu

Indexkép: Shutterstock