A 2026/27-es szezon stabil árpakilátásokkal indul, de a termelésben zajló változások fokozzák az exportőrök közötti versenyt. Az UkrAgroConsult elemzése szerint a Fekete-tenger és a Duna térsége egyre inkább felértékelődik a világ árpakereskedelmében. Hiszen a legfontosabb termelők a tenger keleti és északi oldalán találhatók, míg a legfontosabb importőrök a déli oldalán. Csak át kell hajózni a terményt innen oda. Aki közel van a vízhez, mindig előnyt élvez. Mennyire kell tartanunk a versenytársainktól?
Ezért szereti mindenki az árpát
Tény, hogy az árpa termesztése az időjárási kockázatok növekedésével sok európai termelő számára vonzó alternatívá vált: kevesebb inputtal több termést eredményez, mint a búza. Az árpa vetését eddig főként az akadályozta, hogy a kukoricától lényegesen kevesebbet termett, az ára pedig a legalacsonyabb volt a kommersz gabonafélék között. Amíg bőséges volt Európa kukoricaellátása, addig az árpa szinte párianövényként vegetált a piacon: 2017-ben a takarmánybúzával szemben 15, a kukoricával szemben csaknem 17 százalékos árhátrányban volt az AKI adatai alapján.
A kukorica látványos térvesztésével azonban minden gabona felértékelődött, és különösen azok, amelyeket a takarmányipar hasznosít. A takarmánybúza árát a malmiétól a 23. héten már csak egy 3,2 százalékos különbség választotta el, az árpa pedig 10,5 százalékos árkülönbségre zárkózott fel a takarmánybúzához, és a kukoricától is mindössze 12,8 százalék választja el.
Az olyan időkben, amikor a kukoricáért tonnánként 70–73 ezer forint kérhető el, nagyon is vonzó, ha a kukorica termőképességével megegyező, de attól legalább 25 százalékkal olcsóbban megtermelhető árpa ára mindössze 13 százalékkal alacsonyabb.
Ezt sajnos az aszálytól sújtotta kelet-európai régiókban mindenki tudja. Miközben Németország még nem áll készen a kukoricatermelésre, Bulgária és Magyarország alól már kicsúszott a talaj: drasztikusan át kellett alakítanunk a vetésszerkezetet.
Bulgáriában az árpa termelése az elmúlt időszakban stabilan 1–1,1 millió tonna között alakult. Bár a termés jelentős része megfelel a sörárpával szemben támasztott minőségi követelményeknek, a bolgárok kevés sört fogyasztanak. Emiatt a rendelkezésre álló mennyiség nagy részét a takarmányipar hasznosítja, illetve exportra kerül. A bolgár árpatermés 70 százaléka a nemzetközi piacokra kerül, Törökország, Észak-Afrika és a Közel-Kelet országai a legfontosabb vásárlói. Magyarorzságon az utóbbi években 1,5–2 millió tonna között szórt az országos termés, idén 1,7 millió tonna árpa betakarítása lehetséges. A mi exporthányadunk 50 százalék körül szór.
De hová kerül az árpa?
Szaúd-Arábiában az orosz árpa uralja az importpiacot, míg Törökországban az ukrán árpa térnyerése figyelhető meg. Bulgária is jobb híján itt próbálkozik, illetve Jordániában, hiszen a többi észak-afrikai ország (Marokkó, Tunézia, Algéria és Líbia) területén a francia árpa dominál. A hagyományos partnerséget azonban könnyen felülírhatják a pénzügyi kérdések. A bolgár árpa jóval olcsóbb, mint a francia, és kisebb utat kell bejárnia, mint az ukrán vagy orosz árpának, gyakorlatilag a "szomszédban" van. Az UkrAgroConsult várakozásai szerint Bulgária a következő években tovább növelheti szerepét a mediterrán térség és a közel-keleti országok árpapiacain.
Magyarország számára az olasz vevő igényei a meghatározóak, mint oly sok mezőgazdasági termék esetében, illetve a román és osztrák piacra jut még el nagyobb mennyiségben hazai áru. Örüljünk a bolgár sikereknek, mert ezek azt jelentik, hogy a kelet-európai feleslegnek van esélye helyet találni a Fekete-tenger túloldalán.
Indexkép: Shutterstock.
