Különösen extrém volt a 2025. év, amelyben a hazai gyümölcstermés mintegy kétharmada semmisült meg két-három éjszaka alatt, de közel hasonlóan keserű tapasztalatokkal vértez fel minket az idei év is. Néhány éve már nem az a kérdés, hogy lesz-e tavaszi fagy, hanem az, hogy egy év leforgása alatt hányszor, illetve mely térségeket milyen intenzitással fog érinteni. A hosszú távú előrejelzések szerint a tavaszi fagyok folyamatos „jelenlétére” készülnünk kell, vélhetően most már minden évben előforduló jelenség lesz. Ennek oka – a klímakutatók szerint – az, hogy a globális felmelegedés miatt lassul az északi sarkkör fölötti ún. poláris örvény, ami miatt a hideg levegő gyakran (megfigyeléseink szerint kb. kéthetes ciklusokban) lefolyik akár egészen Dél-Európáig.
fJelentős kár: 100%-ban elfagyott almavirágzat korai pirosbimbós állapotban – Fotó: Apáti F.
A fagyvédelmi lehetőségek tágabb áttekintése
A tavaszi fagyok elleni védekezésre ma már számos megoldás áll rendelkezésre. A fagyvédelmi módszereket passzív és aktív módszerekre különíthetjük el.
A passzív módszerek ismérve, hogy már jóval a fagy keletkezése előtt alkalmazzuk őket, illetve a hőmérséklet alakulásába a fagyos éjszakán közvetlenül nem avatkozunk be. Ide sorolhatók: termőhelyválasztás (lefolyástalan, fagyzugos területek kerülése); fagytűrőbb alanyok, fajták választása; nagyobb koronamagasság, illetve famagasság alkalmazása; alacsonyra nyírt gyep a sorközben; a talajnedvesség-tartalom növelése; kémiai védekezés, növénykondicionálás; jégháló, esővédő fólia létesítése. Ezekkel a lehetőségekkel élni kell, segíthetnek a fagy elleni védekezésben, de egyedül nem jelentenek megoldást. A már kialakult fagy ellen érdemben csak az aktív módszerekkel lehet védekezni.
Az aktív fagyvédelmi módszerek ismérve a passzívval szemben az, hogy alkalmazásuk csak közvetlenül a fagy beállta előtt vagy a fagy beállta után, a kritikus hőmérséklet elérésekor kezdődik, és a hőmérséklet alakulásába közvetlenül beavatkozunk. E módszerek lehetnek:
- a hőkisugárzás mérséklése vagy a reggeli felmelegedés lassítása: füstölés, ködösítés;
- a hideg levegő felhalmozódásának akadályozása: vízszintes áramú légkeverés (mobil és telepített szélgépek); függőleges áramú légkeverés („légleszívó” gépek); helikopteres légkeverés;
- hőtermelés a víz fagyáshőjének felszabadításával (korona alatti vagy fölötti fagyvédelmi öntözés);
- hőtermelés tüzelőanyagok égetésével (ültetvényfűtés olajkályhával, brikettkályhával, paraffingyertyával, gallyzúzalékkal stb.; vontatott fagyvédelmi gépek).
A következőkben az ezen módszerekkel kapcsolatos legfontosabb ismereteket, gyakorlati tapasztalatokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül.
Az aktív fagyvédelmi módszerek közül a füstölés (pl. szalmabálával) és a ködösítés nem hatékony eljárás, a hőkisugárzást csak kismértékben gátolja, így alig van hatással az ültetvény hőmérsékletére. A gyakorlatban a függőleges áramú légkeverők sem biztosították a hatékony védelmet jelentős lehűléseknél. A helikopteres légkeverés nehézkesnek és összességében kevésbé hatékonynak bizonyult. A korona alatti fagyvédelmi öntözés sem képes az ültetvény hőmérsékletének jelentős emelésére, bár hatása nem elhanyagolható, és más módszerrel kombinálva kiegészítő megoldás lehet. Hasonló a megítélése a vontatott fagyvédelmi gépeknek (melyek lényegében fűtőberendezések): önmagukban kevésnek bizonyulnak erősebb fagyok esetén, de mérsékeltebb lehűléseknél vagy kiegészítő megoldásként bevethetők. Ezáltal napjainkban a fagyvédelem gyakorlatában a vízszintes áramú légkeverők (szélgépek), a korona fölötti fagyvédelmi öntözés, valamint a paraffingyertyás és kályhás ültetvényfűtés tekinthetők a leghatékonyabb eljárásoknak.
Szélgépek
A légkeveréses módszerek során azt használjuk ki, hogy kisugárzási fagy esetén csak az alsó néhány méteres légréteg hűl le kritikusan, fölötte pedig pozitív hőmérsékletű levegő található. Ezt belekeverve az alsó légrétegbe növelhető annak hőmérséklete. Más megközelítésben a hideg levegő leülepedését gátoljuk meg. A módszer korlátja az, hogy csak akkor működik hatékonyan, ha található az ültetvénynél jelentősen magasabb hőmérsékletű légréteg az ültetvény fölött (rendszerint 10–20 m-es magasságban). Olyan típusú fagyoknál, ahol a levegő hőmérséklete lassan emelkedik a földfelszíntől való távolodással, általában hatástalanok maradnak.
A telepített szélgépek általában 10–12 m magas, 5–6 m átmérőjű és lefelé döntött lapátokkal szerelt gépek, míg a mobil szélgépek általában 5–6 m magasságból keverik le a levegőt, és légszállításuk is kisebb, ugyanakkor tetszés szerint áthelyezhetők az ültetvényen belül.
Hatásfokuk függ a meghajtó motor teljesítményétől, a propeller kialakításától és átmérőjétől, mindezek által az időegység alatti légszállítástól, továbbá erőteljesen függ attól, hogy milyen magasságból keverik le a levegőt (minél magasabbról, potenciálisan annál nagyobb mértékben képesek emelni az ültetvény hőmérsékletét).
A szélgépek általános tulajdonsága, hogy fajlagos – egy hektárra vetített – beruházási költségük általában relatíve magas (ami a 65–80%-os beruházási támogatásokkal jelentősen tompítható), ugyanakkor az üzemeltetés folyó működési költsége alacsony, és a működtetésnek érdemi emberigénye sincs, akár automata üzemmódban is képesek működni.
A berendezés maga körül kör vagy ellipszis alakban védi az ültetvényt azáltal, hogy nem egy helyben állva keveri a levegőt, hanem 4–5 perc alatt körbeforog. A gyakorlati tapasztalatok és tudományos mérések alapján közepes hatásfokú módszerek (a hatásfokot befolyásoló, fentebb leírt tényezők figyelembevételével), kisugárzási fagyok esetén mintegy 2,0–3,5 °C-kal képesek emelni a levegő hőmérsékletét, így a legérzékenyebb fenológiai stádiumban védelmet nyújthatnak −4–−5 °C-ig, de ilyen optimális állapot nem mindig alakul ki.
A nagyobb teljesítményű telepített gépek 5–6 hektárra, a kisebb mobil gépek kb. feleekkora területre tervezhetők.
Fix, telepített fagyvédelmi szélgép almaültetvényben – Fotó: Apáti F.
Mobil fagyvédelmi szélgépek almaültetvényben – Fotó: Apáti F.
Korona fölötti fagyvédelmi öntözés
A korona fölötti fagyvédelmi öntözés a hatásmechanizmus tekintetében a hőtermelés kategóriájába tartozik, mivel a víz megfagyása során felszabaduló látens hőt használjuk fel az ültetvény hőmérsékletének emelésére. A tudományos fizikai számítások és a gyakorlati tapasztalatok alapján egyértelműen a leghatékonyabb fagyvédelmi módszernek tekinthető: akár 6–7 °C-kal is képes emelni az ültetvény hőmérsékletét, így a legnagyobb lehűlések ellen is védelmet jelenthet. Ennek fizikai alapja, hogy hektáronként és óránként akár 12 000–15 000 MJ hőenergia előállítására képes.
Alkalmazása azonban nem egyszerű, annak nagyon szigorú szabályai vannak, legfőképpen ami az öntözés intenzitását, valamint az indítás és a leállítás időpontját illeti. Az alkalmazás technológiájában elkövetett hiba komoly termésveszteséget is okozhat. Összességében számos hátránya is van.
A módszer egyik legfőbb hátránya, és ezáltal korlátja sok hazai ültetvényben, hogy nagyon nagy a vízigénye: 30–50 m³/óra/ha. Egy hektárra egy egész éjszakai védekezéshez ezért legalább 400–500 m³ vízkészlettel kell számolnunk. A víztakarékosabb, mikroszórófejes változatok az alsóbb tartománnyal is beérik (20–30 m³/óra/ha), de ezek hátránya, hogy a kevesebb megfagyó víz kisebb hatékonyságot jelent.
Alkalmazását korlátozza továbbá, hogy 2–3 m/s-nál erősebb légmozgással járó fagy esetén már nem szabad elindítani, mert ilyen erősségű légmozgásnál már akkora a víz párolgásának hűtő hatása, hogy azt a megfagyó víz hőtermelése már nem tudja kompenzálni. A vízellátás az öntözés megkezdésétől reggelig már soha nem szakadhat meg, mert a védekezés alapja, hogy folyamatosan a fagyás állapotában tartsuk a vizet (ha a vízellátás megszakad, a fákra fagyott jég szublimálása nagyobb hőenergiát von el a növénytől, mint amennyit a fagyás átadott, vagyis jelentősen károsodik az ültetvény). Így egy egész éjszakai védekezésre elegendő vízkészletre és kifogástalan műszaki állapotú berendezésekre van szükség.
A gyakorlati megvalósításban nem is a beruházási költség (2–4 millió Ft/ha) jelenti a fő akadályt, hanem az, hogy hatalmas vízigénye és nem víztakarékos jellege miatt jellemzően nem is kaphatunk rá vízjogi létesítési engedélyt.
A leghatékonyabb módszer: korona fölötti fagyvédelmi öntözés – Fotó: Agroinform
Paraffingyertyás és kályhás ültetvényfűtés
Az ültetvények fűtésére alkalmazott módszerek közül perspektivikusnak a paraffingyertyás vagy a kályhás (pl. brikettkályha) hőtermelés tekinthető. Ebben az esetben a fűtőanyag elégetése révén felszabaduló hő az, amivel emelhetjük az ültetvény hőmérsékletét. A módszer csak akkor működőképes, ha szinte teljes szélcsend van, mivel a légmozgás levinné a területről a termelt hőt, így a fagyvédelmi öntözéshez hasonlóan 2,0–3,0 m/s légmozgás fölött hatásfoka erősen csökken.
A módszer jó hatásfokúnak bizonyult, akár 4–5 °C-kal is képes emelni az ültetvény hőmérsékletét azáltal, hogy a begyújtott gyertyák vagy kályhák számától függően 4 000–10 000 MJ/ha/óra hőenergiát állít elő. Hátránya viszont, hogy a legdrágább módszer: egy hektárra a paraffingyertyák vételára kb. 2,0 millió Ft, és ezért kb. 10 órán keresztül képesek működni, majd új garnitúrát kell vásárolni. A kályhákba történő beruházás és az ebben használt fűtőanyag megvásárlása sem tekinthető olcsóbb megoldásnak.
Jóllehet kisebb fagyoknál elegendő minden negyedik vagy minden második fűtőegységet begyújtani, így egy garnitúrával jó esetben több védekezés is elképzelhető, de ezzel együtt is a legdrágább módszerek egyike. További korlát, hogy az egy óra alatti begyújtásához hektáronként kb. 1,5 főre van szükség, tehát nagyon nagy az emberigénye. A begyújtás relatíve bonyolult volta miatt nagy szervezettséget, begyakorlottságot és nagyon jól felépített éjszakai riadóláncot igényel.
Összegzés
Megállapítható, hogy tökéletes módszer nincs: mindegyiknek van valamilyen nagyon komoly hátránya vagy korlátja, ami az alkalmazhatóságát befolyásolja vagy hatásfokát behatárolja, így a fagyvédelem a jövőben is nehezen megoldható kérdés marad.
Két „egyetemleges” szabályt megtanultunk az elmúlt évek alatt:
- Olcsó és hatékony fagyvédelem nincs. Ami olcsó, az nem hatékony; ami hatékony, az drága.
- Vannak olyan típusú fagyok, amelyek ellen mindegyik technológia hatástalan; ezek pedig a 3–4 m/s-nál (10–15 km/h) erősebb légmozgással járó (szállított) fagyok.
Az elmúlt években a hatékony védekezést pont az nehezítette, hogy jellemzően ilyen típusú, sarkvidéki eredetű hidegbetöréssel járó szállított fagyok érkeztek, amelyek ráadásul még 2–3 napig klasszikus kisugárzási fagyokat hagynak maguk után.
Dr. Apáti Ferenc
egyetemi docens
Debreceni Egyetem MÉK Kertészettudományi Intézet
A Termésbiztonság és növényvédelem a gyümölcs- és szőlőültetvényekben Agroinform TechMagot megnyithatod ide kattintva, vagy lapozd végig itt:
Agroinform TechMag 2026/3 A korábbi TechMag lapszámokat elolvashatod a Magazin rovatban.
