Az idei első negyedévben látványosan nőtt az orosz mezőgazdasági export az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) tagállamai felé. A kivitel bővülésével párhuzamosan a gabona- és olajmagkészletek jelentősen csökkentek. Közben egy új exportlehetőség is körvonalazódik: Moszkva közel áll ahhoz, hogy egyes régiókból búzát és árpát szállíthasson Kínába.
Rekordot döntött az első negyedév agrárexportja
Az Agroexport szövetségi központ adatai szerint az idei első negyedév minden korábbinál erősebb exportszámokat hozott az orosz agrártermékek kereskedelmében. Mintegy 3,6 millió tonna mezőgazdasági termék hagyta el az országot az EAEU piacai felé. Egy évvel korábban ugyanebben az időszakban a kivitel még csak 2,8 millió tonnát tett ki, tehát 28 százalékos a bővülés. Sorrendben így alakulnak az exportszámok az egyes országok körében:
- Kazahsztán: több mint 2,3 millió tonna
- Fehéroroszország: mintegy 890 ezer tonna
- Kirgizisztán: több mint 220 ezer tonna
- Örményország: bő 90 ezer tonna
Az export növekedésének motorját elsősorban a gabonafélék adták. A búza exportja 260 ezer tonnáról 820 ezer tonnára emelkedett az év első három hónapjában. A kukorica kivitele 6,4 ezer tonnáról 119 ezer tonnára ugrott. Emellett nőtt az árpaexport, valamint többszörösére emelkedett a zab, a hajdina és a rozs kivitele is. A tejtermékek esetében a növekedést elsősorban a tej és a tejszín szállításai támogatták, míg a húsipari export bővülésében a sertéshús és az ehető belsőségek játszották a főszerepet.
Vámmentes piac segíti a kereskedelmet
Az EAEU tagállamai – Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Örményország – között 2015 óta egységes belső piac működik, amelyben a tagországok egymás közötti kereskedelmében nem alkalmaznak import- vagy exportvámokat. A rendszer a termékek szabad mozgását biztosítja, ami jelentősen megkönnyíti az agrártermékek forgalmát és csökkenti a kereskedelmi költségeket.
Jelentősen csökkentek a készletek
Az export erősödésével az ország mezőgazdasági készletei érezhetően apadtak. A Rosstat adatai szerint június 1-jén az orosz mezőgazdasági vállalkozások összesen 12,4 millió tonna gabona- és hüvelyeskészlettel rendelkeztek, ami 23,5 százalékkal marad el az egy évvel korábbi szinttől. A búzakészletek 25,7 százalékkal csökkentek, így 6,2 millió tonnára estek vissza. A kukoricakészletek 18,7 százalékkal 1,6 millió tonnára apadtak.
A napraforgómag-készletek még ennél is nagyobb visszaesést mutattak: a készletszint harmadával kisebb most, mint egy évvel ezelőtt, 573 ezer tonnára zsugorodott. Az olajmagok teljes készlete is 32 százalékkal csökkent, és 1,9 millió tonnára mérséklődött. Az olajmagok esetében a feldolgozás növekedése az elsődleges oka a készletszint zsugorodásának.
Kína felé is megnyílhat az út
Az orosz mezőgazdasági felügyelet május 8-án tárgyalásokat folytatott a kínai féllel a búza és az árpa exportengedélyeiről. Ezek alapján Moszkva azt reméli, hogy néhány orosz régióból hamarosan megindulhatnak a szállítmányok Kína felé. Kína és az Eurázsiai Gazdasági Unió között 2019 óta van érvényben egy gazdasági és kereskedelmi együttműködési megállapodás. Ez nem klasszikus szabadkereskedelmi egyezmény, és nem jár automatikus vámcsökkentéssel. Az export növeléséhez külön növény-egészségügyi és importengedélyek szükségesek.
Lásd még a témában: Ki hitte volna? Már kukoricával hódítanak az oroszok.
Indexkép: Shutterstock.
