A válság közvetlen kiváltó oka, hogy 2025 végén számos, jellemzően fél–egy évre szóló tejfelvásárlási szerződés lejárt. Ezek biztosították eddig a kiszámítható, önköltséghez közeli vagy azt meghaladó árakat. Az új év kezdetén azonban sok feldolgozó vagy nem hosszabbította meg a szerződéseket, vagy csak lényegesen alacsonyabb árakon volt hajlandó átvenni a nyerstejet.

Simon Krisztián, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Jándon működő Jándtej Kft. vezetője szerint a helyzet drámai. Elmondása alapján a jelenlegi költségek mellett a tejtermelés önköltsége 160–170 forint literenként, miközben a szabadpiacon 40 és 70 forint közötti ajánlatokkal szembesültek. „Ha elfogadnám a 70 forintos árat, havonta mintegy 30 millió forintos veszteséget termelnék” – fogalmazott. A szerződés hiánya miatt jelenleg nincs hova értékesíteniük a tejet, ami további veszteségeket okoz.

Nem egyedi probléma, országos válság

A termelők beszámolói szerint a helyzet nem egyedi. A takarmány, az energia, az üzemanyag és az alkatrészek magas árszintje mellett a legtöbb magyar tehenészet hasonló önköltséggel dolgozik. Ennek ellenére sokan csak az önköltség feléért, vagy annál is olcsóbban tudják eladni a tejet.

Vannak olyan gazdaságok, amelyek ugyan kötöttek új szerződést, de például 20 eurócentes – átszámítva körülbelül 76 forintos – áron. Ez azt jelenti, hogy minden egyes liter tej után közel 100 forint veszteséget kénytelenek elkönyvelni. Az ágazati szereplők szerint, ha a helyzet nem rendeződik belátható időn belül, több tucat tejtermelő vállalkozás kerülhet csődhelyzetbe.

Európai hatások, kínai vámok és túltermelés

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója, Harcz Zoltán szerint a magyar tejpiac összeomlása elsősorban külső tényezők következménye. Az árakat nem belső folyamatok, hanem az exportpiacok és a nemzetközi trendek határozzák meg.

2025 második felében Európában már érzékelhető volt a tejárak csökkenése, de a döntő csapást Kína december végi lépése jelentette. A kínai kormány 22–42 százalékos vámokat vetett ki az Európai Unióból származó tejre és tejtermékekre, válaszul az uniós elektromosautó-vámokra. Ennek hatására a kínai importőrök más források – például Új-Zéland – felé fordultak, az európai tej pedig piac nélkül maradt.

A helyzetet súlyosbítja, hogy 2025-ben Európában a vártnál nagyobb volt a tejtermelés. Az aszály ellenére elmaradt a hőstressz miatti termelés-visszaesés, miközben az elmúlt évek technológiai és tenyésztési fejlesztései mostanra értek be. Egyre több, jobb minőségű tej kerül a piacra, amit a kereslet nem képes teljes mértékben felszívni.

Olcsó import nyomja le az árakat

A hazai helyzetet tovább rontja az olcsó külföldi tej és tejtermékek megjelenése. A nagykereskedők egyre több lengyel, német és más uniós tejfelesleget hoznak be Magyarországra, gyakran a hazai nyerstej korábbi felvásárlási ára alatti árszinten. Előfordul, hogy a dobozos importtej olcsóbb, mint amennyiért nemrég a magyar termelők a nyerstejet el tudták adni.

Exportlehetőség ugyan lenne, például Olaszország vagy Románia felé, de a szállítás költsége literenként 25–30 forinttal csökkenti a bevételt. Egyes esetekben a fuvardíj levonása után mindössze 10 eurócent, vagyis alig 40 forint marad a termelőnél.

Korlátozott kormányzati mozgástér

A válságot a kormány is érzékeli, de a beavatkozási lehetőségek korlátozottak. Az Európai Unión belül az áruk szabad áramlása miatt nem lehet megtiltani az olcsó importot. Nagy István agrárminiszter bejelentette: regisztrációs kötelezettséget vezettek be a tejtermékek behozatalára, valamint új támogatási program indítását és az óvodai-iskolai tejprogram kiterjesztését tervezik a kereslet élénkítésére.

Az ágazati szereplők ugyanakkor arra figyelmeztetnek: az útdíj-emelés és a szállítási költségek növekedése éppen ellentétes hatást válthat ki, tovább rontva a termelők helyzetét.

A megoldás egyik kulcsa: magyar tej a magyar asztalra

A Tej Terméktanács szerint a jelenlegi helyzetben az egyik legfontosabb lépés a hazai fogyasztás erősítése. Ha a vásárlók tudatosan magyar tejet és tejtermékeket választanak, az rövid távon is enyhítheti a nyomást az ágazaton.

A termelők egyetértenek abban: ha nem sikerül gyorsan stabilizálni a piacot, a mostani válság hosszú évekre átrendezheti a magyar tejágazatot – kevesebb teleppel, kevesebb családi gazdasággal és jóval nagyobb kiszolgáltatottsággal a nemzetközi piacoknak.

Forrás: Telex.hu

Indexkép: Pixabay