Az állattenyésztés és az állat-egészségügy az elmúlt években jelentős szemléletváltáson ment keresztül. A kutatások és statisztikai elemzések egyértelműen igazolták, hogy a mezőgazdaságban alkalmazott antibiotikumok hozzájárulnak a humán antibiotikum-rezisztencia kialakulásához. Szakértői becslések szerint a globális rezisztenciaprobléma mintegy harmadáért az állattenyésztés, kisebb részben pedig a növénytermesztés felelős.
Amennyiben a jelenlegi folyamatok nem változnak, az antimikrobiális rezisztencia (AMR) 2050-re a világ vezető halálokává válhat, megelőzve a daganatos és a szív- és érrendszeri betegségeket is.
Hogyan alakultak ki a szuperbaktériumok?
Az antibiotikumok közel százéves alkalmazása jelentős szelekciós nyomást gyakorolt a baktériumokra. A gyógyszerekkel szemben ellenálló mutációval rendelkező törzsek fokozatosan előnybe kerültek, míg az érzékeny baktériumok elpusztultak.
Ennek következtében megjelentek a multirezisztens, majd a kiterjedten gyógyszerrezisztens (XDR), végül a pánrezisztens baktériumok, amelyek szinte valamennyi ismert antibiotikummal szemben ellenállók.
Az állattenyésztés szerepe a rezisztencia terjedésében
A korábban széles körben alkalmazott metafilaxis során nemcsak a beteg állatokat kezelték antibiotikumokkal, hanem az egészséges, de fertőzésveszélynek kitett egyedeket is. Ez jelentősen növelte a felhasznált gyógyszerek mennyiségét.
A rezisztens baktériumok és rezisztenciagének az állatok bélrendszeréből a trágyán, a talajvízen és az élelmiszerláncon keresztül az emberi környezetbe is eljuthatnak, tovább fokozva a probléma súlyosságát.
_fitmax_750x750_0.jpg "antibiotikum")
Az állattenyésztés és az állat-egészségügy az elmúlt években jelentős szemléletváltáson ment keresztül – Fotó: Shutterstock
A sertés- és baromfiágazat áll a középpontban
Magyarországon az állatgyógyászati antibiotikumok felhasználásának mintegy 65 százaléka a sertéstartáshoz köthető, míg a baromfiágazat körülbelül 20 százalékos részesedéssel rendelkezik. A nyúltenyésztés szintén jelentős felhasználónak számít, míg a szarvasmarha-ágazat és az akvakultúra jóval kisebb arányt képvisel.
A kockázatot nem csupán a felhasznált mennyiség, hanem az alkalmazott hatóanyagok jelentősége is meghatározza. Különösen érzékeny kérdés a kolisztin használata, amely a humán gyógyászatban sok esetben az utolsó hatékony fegyver a súlyos, kórházi eredetű fertőzéseket okozó baktériumokkal szemben.
Szigorúbb uniós szabályozás
Az Európai Unió az elmúlt években jelentősen szigorította az antibiotikumok állattenyésztésben történő alkalmazását. A jogszabályok korlátozzák a megelőző célú csoportos kezeléseket, és előírják a gyógyszerfelhasználás részletes nyomon követését.
A szabályozásoknak és a termelői szemléletváltásnak köszönhetően Magyarországon az elmúlt öt évben mintegy 50 százalékkal csökkent az állatgyógyászati antibiotikumok felhasználása. A humán egészségügy szempontjából kiemelten fontos hatóanyagok esetében egyes területeken a visszaesés a 90 százalékot is elérte.
Új kihívások a termelők számára
Az antibiotikumok használatának visszaszorítása komoly feladat elé állítja az állattartókat. Az állatjóléti követelmények és a termelési elvárások változatlanok maradtak, ezért a kieső hatást más módszerekkel kell pótolni.
Egyre nagyobb szerepet kap a korszerű járványvédelem, a precíziós takarmányozás, valamint a különféle alternatív egészségmegőrző készítmények alkalmazása. Emellett a nemzetközi piacokon egyre nagyobb kereslet mutatkozik az antibiotikum-mentes vagy szigorúan ellenőrzött termelési láncból származó húsok iránt.
Természetes megoldások az antibiotikumok helyett
Az állattenyésztési ágazat számos természetes alternatívát vizsgál és alkalmaz. A fitobiotikumok – például az oregánó, a kakukkfű vagy a fahéj kivonatai – antimikrobiális hatásuk mellett támogatják a bélflóra egészségét és javíthatják a takarmányhasznosulást.
A fágterápia lehet a jövő egyik kulcsa
A legígéretesebb innovációk közé tartozik a bakteriofágok alkalmazása. Ezek olyan vírusok, amelyek kizárólag meghatározott baktériumokat támadnak meg, miközben a hasznos mikroorganizmusokat nem károsítják.
Bár a fágterápia hatékonyságát számos tapasztalat igazolja, európai elterjedését jelenleg elsősorban a szigorú engedélyezési és szabályozási rendszerek nehezítik. A szakértők szerint azonban hosszú távon a preventív telepi higiénia és a biológiai alapú megoldások együttes alkalmazása jelentheti az állattenyésztés fenntartható jövőjét.
Forrás: magro.hu
Indexkép: shutterstock.com
