Az európai zöldség-gyümölcs ágazat jelentős változások előtt áll – erről számolt be Cindy Rijswick, a Rabobank elemzője az ICOP 2025 nemzetközi konferencián, amelyet Inárcson rendeztek meg november közepén. Előadásában kiemelte: a szektor az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb átalakulási hullámát éli. A globális kihívások – mint az erőforráshiány, a klímaváltozás, a technológiai fejlődés és a demográfiai átalakulás – radikálisan átrajzolják a termelési rendszereket, a kereskedelem szerkezetét és a fogyasztói igényeket.

Míg korábban bőséges kínálat jellemezte a frisspiacot, mára a kiegyensúlyozottság helyét az instabilitás veszi át. Ez egyszerre jelent kockázatot a szereplők számára, de lehetőséget is az alkalmazkodó, innovatív piaci szereplőknek.

Megváltozó fogyasztói szokások és visszafogott kereslet

A keresleti oldal sem nyújt stabil támaszt a szektornak. Hiába stabilizálódott a munkaerőpiac és növekedtek a bérek az uniós országokban, a vásárlói hangulat továbbra is borús.

A fogyasztók erőteljes árérzékenysége miatt csökken az impulzusvásárlás, a mennyiségi növekedés alig érezhető az élelmiszerpiacon. A fogyasztás inkább átrendeződik, mintsem bővül.

Az öregedő társadalom, a csökkenő aktív korú népesség és az egészségtudatosság új vásárlási mintázatokat hoz. A bogyós gyümölcsök, friss zöldségek és néhány egzotikus gyümölcs iránti kereslet ugyan erősödik, de ezek egyre inkább a prémium kategóriába tartoznak, aminek elérhetőségét jórészt import biztosítja.

zöldség

Hiába stabilizálódott a munkaerőpiac és növekedtek a bérek az uniós országokban, a vásárlói hangulat továbbra is borús – Fotó: Pixabay

Gyengülő termelés, növekvő importfüggés

Az európai termelési kapacitások csökkenő tendenciát mutatnak. A klímaváltozás, a vízhiány, a szélsőséges időjárás, a dráguló energia és inputanyagok, valamint a növekvő munkaerő- és finanszírozási költségek mind nehezítik a versenyképes termelést. A szabályozási környezet sem mindig segíti az alkalmazkodást: sok esetben inkább korlátozza a mozgásteret, ami tovább fokozza a kibocsátás ingadozását.

Ezzel szemben a globális piac sokkal stabilabb képet mutat. Ennek következménye, hogy az import szerepe folyamatosan nő az EU-ban. Az európai piac egyre inkább függ a déli félteke és trópusi országok – például Peru, Chile vagy Mexikó – szállítmányaitól, különösen a magasabb értékű gyümölcsök esetében.

Kettős nyomás: kínálati bizonytalanság és keresleti átrendeződés

Az európai zöldség-gyümölcs szektor tehát két irányból is nyomás alá került: egyrészt a termelési oldalon jelentkező bizonytalanságok, másrészt a fogyasztói igények változása formálja újra a piaci működést. A jövő azon termelők és kereskedők előtt nyílhat meg, akik képesek alkalmazkodni ehhez az új egyensúlyhoz – technológiai innovációval, hatékonyabb működéssel és a fogyasztói preferenciák mélyebb megértésével.

Forrás: fruitveb.hu
Indexkép: pixabay.com