Bejutott a házi sertésekbe is a vírus
Június 3-án a Nébih laboratóriuma igazolta az afrikai sertéspestis jelenlétét egy Vállaj térségében (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye) működő nagyüzemi sertéstelepen, ahol körülbelül 3000 sertést tartottak. 2018 óta van jelen hazánkban a vírus, de eddig a vaddisznóállomány intenzív gyérítésével és a telephigiénia extrém fokozásával elkerültük a legnagyobb a bajt. A betegség házi sertésben való megjelenése automatikusan az exportlehetőségek szűkülésével jár. A kormányzat egy gyors akciótervet készített a piaci feszültségek csökkentésére, amit pénteken ismertetett a sajtó képviselőivel.
A legrosszabbkor jött
A probléma egy nagyon érzékeny fázisban éri az ágazatot, hiszen a sertésárak mélyponton vannak (Lásd: Szárnyal a marha és a bárány, bukik a sertés.) Sertéshúsból ugyanis túlkínálat jellemzi Európát, amiben vastagon szerepet játszik az, hogy a Távol-Keletet ellátó Spanyolországból az ottani sertéspestis miatt nem tud eljutni a külpiacokra a hús. Lengyelországban és Németországban nagyobb mértékben nőtt a kocaszám, mint amennyivel Hollandiában csökkent, így ez is terheli a belső piacot.
A külső piacokra eladhatatlan húsok ellepik Kelet-Európát, köztük Romániát is, ahol képtelenek megküzdeni a kórral, és eddig nagyon is számítottak a magyarországi sertésekre – sorolta az alapnehézségeket Búza László, az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium Élelmiszergazdaságért, -kereskedelemért és -műveltségért felelős államtitkára. Exportnehézségeinket újabban az erős forint is fokozza, végső csapásként pedig megérkezett a sertéspestis.
Mindeközben importoldalon is egyre nagyobb nyomás nehezedik ránk:
Az elmúlt öt évben a KSH adatai szerint 70 százalékkal nőtt a sertéshúsimportunk az uniós piacról, a tej és a tojás esetében a növekedés 90–95 százalékos. Sem a nyershús, sem a feldolgozott termékek terén nem vagyunk elég versenyképesek, amit a kiskereskedelemben és a közétkeztetésben tapasztalható magas importhányad is alátámaszt"
– mutatott rá a szakember. Búza László szerint míg a spanyol sertéscomb kb. 1050 forintos kilónkénti áron tud eljutni a közétkeztetésbe, addig a magyar termék 1300 forintért. Ez az oka annak, hogy a hazai áru csak 40 százalékot képvisel a beszállított árumennyiségben. És hogy miért drágább a magyar sertés? A termelés és a kereskedelem oldalán is extrém költségek terhelik a termékpályát:
A magyar sertéshús árában az energiaköltség dupla akkora hányadot képvisel, mint a versenytárséban, ezen belül is a rendszerhasználati díjak kirívóan magasak. Drága a takarmányozásunk is, ami a termelési költségek 67 százalékára rúg. Spanyolország import gabonából is olcsóbban oldja ezt meg. "
A hazai feldolgozóipar viseli a lakossági rezsicsökkentés terheit – Fotó: Shutterstock
Búza László kitért rá, hogy a kiskereskedelemben sem jobb a hazai termékek aránya, a feldolgozott termékek körében pedig már csak mintegy 20 százalékot ér el a magyar áru.
Leültünk tárgyalni a meghatározó kereskedelmi láncokkal a hazai termékek arányának növelése érdekében. Nyitottak voltak a kezdeményezésre, de világossá tették: a láncokat sújtó sokféle adó, illetve az árréstop átgondolásra szorul."
Az Agroinform kérdésére az államtitkár elárulta: a magyar kormány is kész a piactorzító szabályozások kivezetésére. Elemzői várakozások szerint az árrésstop megszüntetése még a nyáron megvalósul, amit az agrártárca nem tudott megerősíteni, lévén nincs hatásköre a döntésben.
Mi a megoldás?
A problémák okainak vázolása után a szaktárca képviseletében Bóna Szabolcs miniszter ismertette a tárca elképzeléseit a megoldásra. A sertéspestis okozta piaci krízist véleményük szerint két hónapon belül kezelni tudják, de ehhez a lakosság segítségét is kérik.
Magyarország az önellátási szint körül termel és fogyaszt sertéshúst. Ha nem tudunk exportálni, akkor a belső fogyasztás növelésével csökkenthető az import. Ha az elkövetkező két hónapban mindenki csak öt adaggal több hazai sertéshúst fogyaszt, akkor a piaci feszültség kezelhetővé válik."
A szakminiszter elmondta, hogy a hazai fogyasztásösztönzésen és a kiskereskedelemmel folytatott tárgyalásokon túl Vietnámmal és Dél-Koreával is egyeztetnek az ún. regionalizációról, tehát arról, hogy a víruskitörés megfigyelési övezetén kívülről, vérmintákkal igazolt módon ismét exportálható legyen a magyar sertés.
Búza László a fogyasztók edukálását, Bóna Szabolcs a piac szabadabb működését emelte ki – Fotó: Agroinform
Hosszabb távon elsődleges feladatként a vaddisznó-állomány következetes gyérítését jelölte meg a tárcavezető: 200 hektáronként mindössze egy vaddisznó maradhat. Ez ugyanis az a határ, amit elérve a sertéspestis terjedése megáll. Mint elmondta, a vadásztársaságok évente 5–10 milliárd forintot kaptak erre a célra, amit tavaly december 31-ig kellett volna elérniük, de ez nem mindenütt sikerült. Bóna Szabolcs kilátásba helyezte, hogy szigorúan számonkérik a vadászokon a célszámot, mert az nem járja, hogy a vadásztársaságok éves bevételeinek mintegy ötödét kitevő támogatásért cserébe ne teljesüljön az elvárás.
Továbbá a gazdálkodók terhein is mérsékelni szeretnének. A beruházási hitelek kamatai az alapkamat várható csökkentésével mindenképpen szelídülnek, de ezen túlmenően az integrátorok forgóeszközhiteleit is olcsóbbá szeretnék tenni, hogy az inputok megfizethető áron jussanak el a sertéstartókhoz. Ennek érdekében intenzív tárgyalásokat folytatnak a bankokkal és a garanciaintézményekkel.
A tárca hosszútávú elképzelése érezhetően az, hogy olyan elkötelezettséget építsen ki a magyar társadalomban a hazai termékek iránt, mint ami Ausztriában is tapasztalható. A versenyképességi hátrányok lebontásában pedig kulcstényezőnek látják a piactorzító kormányzati intézkedések kivezetését, valamint a termékpálya szereplőinek szorosabb összefogását.
Indexkép: Agroinform.
