A magyar zöldség- és gyümölcságazat egyre súlyosabb kihívásokkal néz szembe, ami már nemcsak az exportteljesítmény csökkenésében, hanem a hazai piacok ellátásában is egyre látványosabban megmutatkozik. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke szerint idén a vásárlók várhatóan kevesebb magyar gyümölccsel találkozhatnak az üzletekben.

Mint fogalmazott, folyamatosan csökken a hazai termelési volumen és a megtermelt árumennyiség, ezért nemcsak az exportlehetőségek szűkülnek, hanem az ország önellátó képessége is romlik. A kieső termést részben az aszály, részben a termőterületek folyamatos csökkenése okozza.

A szakember szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy Magyarország egyre kevésbé képes saját lakosságát ellátni hazai termelésű zöldségekkel és gyümölcsökkel. Emiatt folyamatosan nő az import aránya, amely ugyan biztosítja a boltok ellátását, de hosszú távon nem szolgálja a hazai agrárium érdekeit.

Apáti Ferenc hangsúlyozta: természetes, hogy bizonyos időszakokban szükség van importra, hiszen például februárban vagy márciusban Magyarországon nem lehet szamócát termelni, ahogyan májusban kajszibarackot sem. Az import ilyenkor szélesíti a kínálatot és meghosszabbítja a szezont. Ugyanakkor azokban az időszakokban, amikor a hazai klimatikus viszonyok lehetővé teszik a termelést, elsősorban magyar termékeknek kellene a piacra kerülniük.

A FruitVeB elnöke szerint azonban számos tényező akadályozza ezt. A tavaszi fagykárok, a nyári aszályok, a munkaerőhiány és a generációváltás elmaradása az elmúlt évtizedben folyamatosan gyengítette a hazai ágazat versenyképességét.

A termőterületek csökkenése különösen aggasztó. Míg öt-hat évvel ezelőtt Magyarországon még mintegy 82 ezer hektáron termesztettek gyümölcsöt, addig mára ez a szám körülbelül 70 ezer hektárra csökkent. Hasonló folyamat figyelhető meg a zöldségtermesztésben is: a korábbi 85 ezer hektárról szintén megközelítőleg 70 ezer hektárra zsugorodott a termőterület.

Apáti Ferenc szerint az ágazat számára komoly kihívást jelent a munkaerőhiány is. Úgy véli, Magyarország nem kerülheti el, hogy bizonyos területeken harmadik országból érkező munkavállalókra támaszkodjon, mivel egyre kevesebb hazai dolgozó vállalja a betakarítással járó nehéz fizikai munkát. A termelők ráadásul a nemzetközi árverseny miatt nem tudnak lényegesen magasabb béreket kínálni.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a zöldség- és gyümölcsfogyasztás mennyisége alig változott az elmúlt másfél évtizedben, az árak többszörösükre emelkedtek. Emiatt sok magyar család számára a rendszeres zöldség- és gyümölcsvásárlás egyre inkább megterhelővé válik.

Az idei év különösen nehéznek ígérkezik a gyümölcstermesztők számára. Apáti Ferenc szerint a két legnagyobb termőterületű hazai gyümölcskultúra, az alma és a meggy esetében a helyzet még a tavalyinál is kedvezőtlenebb, amit elsősorban a szélsőséges időjárási események, a fagyok és az aszály okoznak. A szakember szerint hosszú távon csak a termelés modernizálása, az öntözés fejlesztése és a munkaerőhelyzet rendezése jelenthet megoldást a magyar kertészeti ágazat számára.

Forrás: Infostart.hu

Indexkép: Pexels