Agroinform - Mezőgazdaság percről percre

A most beérkező nagy mennyiségű termény raktárkapacitási gondokat okoz, miközben likviditási problémáink is vannak. A tárolás hossza és minősége kulcskérdés lehet.

Sok az őszi termény, kevés a pénz

A raktár felkészítésének már le kellett zajlania mostanára, de a most beérkező terménycunamira nem számítottunk. Szinte egyszerre készült el az árpa, az őszi borsó, a repce, az őszi mák, a durum és a búza. Ezek egy részét azonnal eladják a gazdaságok, más részüknek legalább két hónapra helyet kell biztosítani. Vajon van elég szépen kitakarított hely a számukra? Megtisztították a szellőzőcsatornákat, csővezetékeket, válaszfalakat is? Van időnk, lehetőségünk, pénzünk, hogy a beérkezett terményt átrostáljuk? Egyáltalán megtérülhet ez?

Most is egy évig tartogattam a terményt, de hiába, még romlott is az ára, miközben a tárolásra is költöttem. Az utóbbi években az aratáskori eladással jártam volna jobban

– mondják Fejér megyében.

Búzából, repcéből, árpából valamennyit már a nyár folyamán értékesítenem kell, hogy meglegyen a likviditásom. A repcét legkésőbb a napraforgó-aratásig eladom, a búzával legalább a kukorica aratásáig várok. A napforgót és a cirkot is attól függően adom el, hogy mennyi bevételre számíthatok a kukoricából

– latolgatnak egy somogyi gazdaságban.

Jelentős mennyiségű ó készletünk van még búzából, mivel nem volt jó az ára. Talán a sörárpa piaca jó lesz Ausztriában, és azt korán eladhatom. Egyébként csak kisebb mennyiségek értékesítésében gondolkodom. Eddig nálunk az vált be, hogy a következő év tavaszán adtunk el szinte mindent, a napraforgóval és repcével is megvárom a januárt-februárt. Idén már az év végére áremelkedéssel számolok

– mondja egy Vas megyei gazdaság vezetője.

Bárhogy is sakkozunk, a "bogaras" terményen többet veszíthetünk, mint a tisztással. Ez főként akkor igaz, ha sok a piacon a gyenge minőségű áru. Idén főként a fajsúlyokkal van gond, egyébként jó a gabona. A repce minőségéről még nem érkeztek információk.

Fő ellenségek a kártevők és a por

A gabonatárolókban előforduló kártevők közül a leggyakoribbak a zsizsikek, a különböző molyok, atkák és lisztbogarak. Közülük csak a zsizsik képes megtámadni az ép gabonaszemeket is, a többinek szabad behatolási pontra van szüksége. Kedvező számukra, ha a gabona víztartalma 13% felett, a repcéé 7% felett van. Ezen a nyáron nagyon száraz a termény, de nagyon poros is: szinte már a vágóasztal érintésétől összeroppan a növény. Rengeteg a törmelék, növényi maradvány, ami nehezen lélegzővé teszi a garmadát.

Gabonazsizsik (Sitophilus granarius): A gabonazsizsik nősténye egy-egy petét fúr az ép gabonaszem belsejébe, majd a nyílást lezárja. A teljes lárvafejlődés a gabonaszem belsejében zajlik, ahol a lárva elfogyasztja annak belső részét. A bábozódás is a szemen belül történik, végül a kifejlett bogár kerek nyílást rágva hagyja el a gabonaszemet.
Zsizsikfaló fogasnyakú-lapbogár (Oryzaephilus surinamensis): A nőstény petéit a gabonahalmaz repedéseibe vagy a szemek közé rakja. A lárvák főként a tört gabonaszemekkel táplálkoznak. A bábozódás a tárolt termény között történik, majd kifejlett bogarak jelennek meg, amelyek gyorsan tovább szaporodhatnak. Meleg raktárakban évente több generáció is kialakulhat.
Lisztmoly (Ephestia kuehniella): A nőstény a gabonára vagy lisztes felületekre rakja petéit. A lárvák a gabonaszemek felszínén, törtszemeken és lisztes részeken táplálkoznak, miközben jellegzetes selyemszálas szövedéket készítenek. Fejlődésük végén védett helyen bebábozódnak, majd néhány nap múlva kirepülnek a lepkék. Évente több nemzedékük is kialakulhat.
Készletmoly (Ephestia elutella): A faj életmenete hasonló a lisztmolyéhoz. Petéit a tárolt terményre helyezi, a lárvák pedig különféle növényi eredetű raktári termékeken, köztük gabonán és olajos magvakon fejlődnek. Táplálkozásuk során szövedéket készítenek, amely szennyezi a tárolt árut. Kedvező hőmérsékleten évente több nemzedék is kialakulhat.
Aszalványmoly (Plodia interpunctella): A nőstény naponta 25–140 petét rak a tápanyagra vagy annak közelébe. A lárva 4-5 nap múlva kel ki, és azonnal enni kezd. A hernyó a kedvezőtlen körülményeket jól tűri, a raktár zugaiban felhalmozott hulladékon is megél. A lárvák és a bábok ezeken a részeken telelnek át. Az imágó éjszaka és nappal egyaránt repül, a mesterséges fény vonzza.
Lisztbogár (Tenebrio molitor): A lisztbogár nősténye petéit lisztes, poros gabonába vagy gabonatörmelék közé rakja. A kikelő lárvák szerves anyagokkal, sérült gabonaszemekkel táplálkoznak, majd több vedlés után bebábozódnak. A kifejlett bogarak hosszú életűek, és kedvező körülmények között több hónapig is életben maradhatnak. Elsősorban a már sérült vagy feldolgozott terményekben okoznak problémát.
Atkák közül szecskaatka (Tyrophagus longior), a lisztatka (Acarus siro), a csiperkeatka (Caloglyphus berlesei) előszeretettel károsítanak olajos magvakat, de őrleményekben is megtalálhatók. Kártételük a terményben maradt levedlett bőr és ürülékük formájában jelentkezik, mely egészségügyi kockázatot jelent, allergiás reakciókat okozhat.