Az Európai Parlament új agrár- és élelmiszerpiaci intézkedéscsomagot fogadott el, amelynek egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eleme a hús fogalmának pontos meghatározása. A javaslat szerint a jövőben kizárólag az állatok ehető részeiből készült termékek viselhetnék a hagyományos húsipari elnevezéseket.
Egyértelműbb jelölések a fogyasztók érdekében
Az új szabályozás célja, hogy a vásárlók számára világosan elkülöníthetők legyenek az állati eredetű húsok, a növényi alapú alternatívák és a laboratóriumban előállított sejttenyésztett termékek.
A tervezet szerint védett elnevezéssé válhatnak többek között az alábbi kifejezések:
- marha, borjú, sertés;
- csirke, pulyka, kacsa, liba;
- bárány és kecske;
- steak, karaj, tarja, oldalas;
- comb, mell, szárny, máj;
- bacon és T-bone steak.
Amennyiben a szabályozás véglegesen hatályba lép, ezeket az elnevezéseket nem használhatnák olyan termékek, amelyek nem állati eredetű húsból készülnek.
Az Európai Parlament új agrár- és élelmiszerpiaci intézkedéscsomagot fogadott el, amelynek egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eleme a hús fogalmának pontos meghatározása – Fotó: Shutterstock
Nem a műhús betiltásáról szól a döntés
A mostani parlamenti állásfoglalás nem a műhús engedélyezéséről vagy tiltásáról rendelkezik, hanem elsősorban a termékek megnevezését és címkézését szabályozná. Az Európai Parlament szerint a cél a fogyasztók megfelelő tájékoztatása és annak elkerülése, hogy a vásárlók félrevezető elnevezésekkel találkozzanak az üzletek polcain.
Továbbra is vitatott technológia
A sejttenyésztett hús támogatói szerint az új technológia hosszabb távon csökkentheti:
- az állattenyésztés környezeti terhelését,
- a föld- és vízfelhasználást,
- valamint az állati eredetű fehérjék előállításának ökológiai lábnyomát.
A kritikusok ugyanakkor számos kérdést vetnek fel a technológia jövőjével kapcsolatban, például:
- a nagyüzemi gyártás gazdaságosságát,
- a fogyasztói elfogadottságot,
- az európai állattenyésztésre gyakorolt hatásokat,
- valamint a vidéki munkahelyek jövőjét.
Magyarország már korábban szigorított
Magyarország az uniós javaslatnál jóval határozottabb álláspontot képvisel. A hazai szabályozás célja a laboratóriumban előállított hús élelmiszerként történő előállításának és forgalmazásának korlátozása.
A magyar jogalkotók szerint a kérdés nem csupán élelmiszeripari innováció, hanem agrárstratégiai és társadalmi jelentőségű ügy is, amely érintheti:
- az állattartó gazdaságokat,
- a takarmánytermesztést,
- a feldolgozóipart,
- valamint a vidéki foglalkoztatást.
A gazdák alkupozícióját is erősítenék
Az Európai Parlament által elfogadott csomag nem kizárólag a műhús kérdésével foglalkozik.
Az új intézkedések célja, hogy:
- erősödjön a termelők tárgyalási pozíciója;
- az élelmiszerárak jobban tükrözzék a gazdálkodók költségeit;
- nagyobb szerepet kapjanak a termelői szervezetek;
- csökkenjen a felvásárlók egyoldalú piaci ereje.
Külön figyelmet kap a tejágazat
A javaslat a tejtermelőket is védené. A tervek szerint kötelező írásbeli szerződéseket vezetnének be a tejágazatban, amelyek:
- árindikátorokat tartalmaznának,
- lehetőséget adnának a szerződések felülvizsgálatára,
- és kiszámíthatóbb jövedelmet biztosítanának a termelők számára.
Még nem végleges a szabályozás
Az Európai Parlament döntése fontos politikai jelzés, de a szabályok csak akkor léphetnek hatályba, ha azokat az uniós tagállamokat tömörítő Tanács is jóváhagyja.
Amennyiben ez megtörténik, az uniós piacon a jövőben egyértelműbben elkülönülhetnek a hagyományos húskészítmények és az alternatív fehérjeforrások. A műhús körüli vita azonban várhatóan tovább folytatódik, hiszen egyszerre érinti a fogyasztóvédelmet, az agrárpolitikát, az innovációt és az élelmiszeripar jövőjét.
Forrás: vg.hu
Indexkép: shutterstock.com
