A húsvéti időszak közeledtével a sonkapiac alapvetően kiegyensúlyozott képet mutat, ugyanakkor több, egymással összefüggő folyamat is kirajzolódik a háttérben – mondta el az Agroinformnak Mostisch Martina, a Magyar Húsiparosok Szövetségének ügyvezető titkára. Az elmúlt évek adatai alapján a fogyasztás nagyjából stabilnak tekinthető, bár 2024-ben kisebb visszaesés volt tapasztalható, amely azonban mennyiségben nem volt jelentős. A trend azóta ismét emelkedő pályára állt, a 2026-os év teljes képe ugyanakkor még nem látható.

Optimistább megrendelések, de óvatos piac

A húsipari szereplők visszajelzései szerint az idei szezonban a kereskedelmi megrendelések biztatóbbak, mint egy évvel korábban. Tavaly ugyanis előfordult, hogy a boltok a korábban leadott rendeléseik egy részét visszamondták, mivel a kereslet elmaradt a várakozásoktól.

Idén egyelőre nem látszik ilyen mértékű bizonytalanság, ugyanakkor a piac továbbra is érzékenyen reagál a fogyasztói kereslet alakulására.

Látványos áresés a boltokban

A vásárlók számára a legszembetűnőbb változás az árak alakulása: a húsvéti sonkafélék esetében nem drágulás, hanem kifejezett árcsökkenés figyelhető meg. Az akciós kínálatban már 1600 forint körüli kilogrammonkénti áron is elérhetők füstölt, főtt, kötözött termékek, ami az elmúlt évekhez képest alacsonynak számít.

A háttérben egyértelműen a sertésárak korábbi csökkenése áll.

Az alapanyag még alacsonyabb felvásárlási áron került a feldolgozókhoz, így a késztermékek ára is mérséklődött.


A pénztárca diktál: visszatérnek az olcsóbb termékek

A fogyasztói szokásokban egyértelmű elmozdulás látható az alacsonyabb árú termékek irányába. A háztartások költségvetése szűkebb, ezért sokan a kedvezőbb árú, gyorspácolt vagy főtt sonkák mellett döntenek.

Ez különösen azért kedvezőtlen tendencia a szakma szerint, mert az elmúlt években tudatos munkával sikerült elindítani egy minőségi irányba mutató változást. A fogyasztók egyre inkább elfogadták azt az üzenetet, hogy inkább kevesebb, de jobb minőségű sonkát vásároljanak az ünnepi asztalra.

Most azonban ez a folyamat részben visszafordulni látszik: az olcsóbb, gyakran importból származó termékek ismét nagyobb arányban jelennek meg a boltok polcain, ami a kereslet átrendeződését tükrözi.


Vidék és főváros: eltérő vásárlói valóság

A vásárlási szokások területi különbségei is markánsak. A fővárosban tapasztalható fogyasztói minták nem jellemzők az ország egészére. Minél távolabb kerülünk Budapesttől, annál inkább meghatározó tényezővé válik, hogy a háztartások mikor és mire költenek.

Gyakori tévhit, hogy vidéken az emberek saját termeléssel tudják ellensúlyozni a magas élelmiszerárakat. A gyakorlat azonban mást mutat: a háztáji gazdálkodás visszaszorult, a kert vagy a föld megléte önmagában nem jelenti azt, hogy az ott élők valóban termelnek is.

Tudatos vásárlásra hívják fel a figyelmet

A szakmai szervezet idén is hangsúlyozza: a hús bizalmi termék, ezért fontos, hogy a fogyasztók megbízható forrásból vásároljanak. Kerülni kell az ismeretlen eredetű, nem megfelelően jelölt termékeket, és érdemes figyelni a minőségmegőrzési időre is.

Nem mindegy az sem, hogy milyen típusú sonka kerül az asztalra: a gyorsérlelt, olcsóbb készítmények és a hagyományosan érlelt, magasabb árkategóriájú termékek között jelentős minőségi különbség van.

Egyensúlykeresés a piacon

A húsvéti sonkapiac tehát idén sajátos egyensúlyi állapotban van: miközben a kereslet stabilnak mondható és a megrendelések biztatóbbak, az árak csökkenése és a fogyasztói szerkezet változása komoly kihívás elé állítja az ágazatot.

A következő napokban dől el, hogy az optimistább várakozások valóban megjelennek-e a tényleges forgalomban is.

Indexkép: Hússzövetség