Rendkívüli szárazság nehezíti a gazdálkodást a Hajdúságban, ahol a termelők beszámolói szerint számos táblán alig várható betakarítható kukoricatermés. A növények fejlődéséhez szükséges csapadék éppen a meghatározó időszakban maradt el, ezért a csövek sok helyen hiányosan teltek, az állományok elszáradtak, egyes területeken pedig szinte teljes terméskiesés alakult ki.
A gazdák egy része már nem várja meg a hagyományos betakarítást. Kényszerű megoldásként zölden levágják a súlyosan károsodott kukoricát, majd silózva próbálják takarmányként hasznosítani vagy értékesíteni. Ez ugyan valamelyest mérsékelheti a veszteséget, de a szemtermés kiesését nem pótolja.
A minisztérium is gyenge hozamokra figyelmeztetett
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium július közepén arról tájékoztatott, hogy az ország több térségében a tartós csapadékhiány miatt a várható termés jelentősen elmaradhat az átlagostól. A károk mérséklése érdekében a hatóságok könnyítettek a kárenyhítési szabályokon. Ennek értelmében a gazdálkodók zölden is levághatják a súlyosan károsodott növényállományt, a veszteséget pedig legkésőbb 2026. augusztus 15-ig jelenthetik be.
Ez az intézkedés azonban nem jelenti a termés megmentését. Elsősorban arra ad lehetőséget, hogy a gazdák csökkentsék a veszteségeiket, illetve a károsodott növények takarmányként történő felhasználásával enyhítsék a várható takarmányhiányt.
A kukorica fejlődését érzékeny időszakban érte a vízhiány
A kukorica különösen érzékenyen reagál arra, ha a virágzás és a szemképződés időszakában nem jut elegendő vízhez. Ha ebben a fejlődési szakaszban tartósan száraz és forró az idő, a megtermékenyülés hiányos lehet, a csövek nem telnek megfelelően, a szemek pedig nem fejlődnek ki. A hajdúsági táblákon több helyen pontosan ez történt. A növények a megfelelő vízellátás hiányában nem tudtak tovább fejlődni, a levelek felszáradtak, a csövek pedig részben vagy teljesen üresek maradtak.
Ahol a károsodás olyan mértékűvé vált, hogy a szemtermés betakarítása már nem gazdaságos, ott a növények silózása maradt az egyik kevésbé veszteséges megoldás. A gyenge állományok takarmányértéke ugyanakkor szintén elmaradhat a megszokottól.
Rendkívüli szárazság nehezíti a gazdálkodást a Hajdúságban, ahol a termelők beszámolói szerint számos táblán alig várható betakarítható kukoricatermés – Fotó: Shutterstock
Takarmányhiánytól tartanak az állattartók
A gyenge kukoricatermés a növénytermesztők mellett a hazai állattartó gazdaságokat is érzékenyen érintheti. A kukorica a magyarországi takarmányozás egyik alapvető növénye, ezért a terméskiesés gyorsan megjelenhet a takarmánypiacon.
Ha a gazdálkodók nem tudnak elegendő hazai kukoricát betakarítani, a hiányzó mennyiséget más alapanyagokkal vagy importtermékkel kell pótolni. Ez általában magasabb beszerzési és szállítási költségekkel járhat.
A takarmány drágulása közvetlenül növeli az állattenyésztés kiadásait, hiszen az állatok ellátása a baromfi-, sertés- és szarvasmarhatartásban egyaránt jelentős költségtétel.
A magasabb költségek a bolti árakban is megjelenhetnek
A takarmányárak emelkedése idővel a fogyasztói árakra is hatással lehet. Ha az állattartók drágábban jutnak hozzá a szükséges alapanyagokhoz, a többletköltségek egy része később megjelenhet a hús, a tej és a tojás árában. Ez nem jelenti azt, hogy minden érintett élelmiszer ára automatikusan és azonos mértékben emelkedik. A végső fogyasztói árakat számos további tényező alakítja, többek között a nemzetközi alapanyagpiac, az importlehetőségek, az energiaárak, a feldolgozási és szállítási költségek, valamint a vásárlói kereslet.
A kukoricatermés visszaesése azonban olyan költségoldali nyomást teremthet, amely az élelmiszerlánc több pontján is érezhetővé válik.
A hús-, tej- és tojástermelés is érintett lehet
A kukorica számos takarmánykeverék fontos összetevője, ezért az árának vagy elérhetőségének változása több állattenyésztési ágazat működését is befolyásolhatja.
A baromfitartásban és a sertéstenyésztésben különösen jelentős a kukorica szerepe, de a tejtermelő gazdaságokban is fontos takarmányforrás. Ha a termelőknek drágább helyettesítő alapanyagokat kell beszerezniük, az növelheti az előállítás költségét.
A gazdaságok nem minden esetben tudják azonnal érvényesíteni ezeket a többletkiadásokat az átadási áraikban. Emiatt a takarmánydrágulás először az állattartók jövedelmezőségét ronthatja, később azonban a feldolgozói és kereskedelmi árakra is átterjedhet.
Az aszály hatása végigvonulhat az élelmiszerláncon
A minisztérium szerint az éghajlat változása miatt a száraz időszakok egyre nagyobb kockázatot jelentenek a hazai mezőgazdaság számára. A tartós vízhiány következményei már nem csupán egy-egy termelő gazdaságot érintenek, hanem az egész élelmiszerlánc működésére hatást gyakorolhatnak.
A probléma a termőföldeken kezdődik, ahol visszaesik a hozam és romolhat a növények minősége. Ezt követően az állattartó telepeken jelenik meg a magasabb takarmányköltség, majd a feldolgozáson és a kereskedelmen keresztül a fogyasztói árakra is hatással lehet.
A folyamat különösen azoknál a termékeknél válhat érzékelhetővé, amelyek előállításában a takarmányköltség nagy súlyt képvisel.
A gazdák számára már a veszteség mérséklése a cél
A hajdúsági termelők helyzete alapján számos gazdaságban már nem az a kérdés, hogy megfelelő mennyiségű termést takaríthatnak-e be, hanem az, hogy egyáltalán marad-e gazdaságosan hasznosítható növény a földeken.
A silózás lehetősége átmeneti segítséget jelenthet, de nem oldja meg a szemeskukorica hiányából eredő problémákat. Azokon a területeken pedig, ahol a növényállomány teljesen elszáradt vagy csak csekély takarmányértéket képvisel, még ez a megoldás sem feltétlenül gazdaságos.
A következő időszak időjárása már csak korlátozott mértékben javíthatja a korábban károsodott állományok helyzetét. A virágzás és a szemképződés idején elszenvedett vízhiány következményei ugyanis sok esetben már nem fordíthatók vissza.
Az ismétlődő aszályos időszakok arra is ráirányítják a figyelmet, hogy a magyar mezőgazdaságban növelni kell a termelés időjárási szélsőségekkel szembeni ellenálló képességét.
Az öntözési lehetőségek bővítése, a talaj vízmegtartó képességének javítása, a megfelelő agrotechnika alkalmazása és a szárazságot jobban tűrő hibridek használata egyaránt segítheti a kockázatok mérséklését.
Ezek a beavatkozások azonban jelentős beruházást igényelnek, miközben nem minden termőterületen valósíthatók meg azonos feltételekkel. A mostani hajdúsági helyzet ezért ismét megmutatta, hogy a csapadékhiány nemcsak termelési, hanem gazdasági és élelmiszer-ellátási kérdés is.
Forrás: penzcentrum.hu
Indexkép: shutterstock.com
_fill_540x300_0.jpg)
