Egy magyar kutató vezetésével készült, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a magyar vizes élőhelyek helyreállítási lehetősége a jelenlegi országos vállalás három-ötszöröse lehet.
A tanulmány vezető szerzője, a Koppenhágai Egyetemen kutató Kovács Gyula Máté által az MTI-hez hétfőn eljuttatott összefoglaló szerint a kutatásban műholdas megfigyelések és mesterséges intelligencia segítségével készítették el Európa természetes és természetközeli nyílt vizes élőhelyeinek első egységes, tízméteres felbontású térképét. A térkép alapján országonként megbecsülték, mekkora terület helyreállítására lehet szükség az Európai Unió természet-helyreállítási rendeletében meghatározott célok teljesítéséhez.
A tanulmány szerint Magyarország az emberi területhasználat által leginkább érintett európai országok közé tartozik.
A kutatók becslése szerint a vizsgált magyarországi természetes és természetközeli nyílt vizes élőhelyek 71,3 százalékát érinti valamilyen mezőgazdasági vagy városi eredetű terhelés. Ez közel 300 ezer hektárnyi területet jelent.
Az Európai Unió természet-helyreállítási rendeletének 2030-as, 30 százalékos célját erre a területre alkalmazva Magyarországon mintegy 89 300 ± 49 100 hektár vizes élőhely helyreállítására lenne szükség. A 2040-re előírt 60 százalékos cél alapján ez körülbelül 178 600 ± 98 200 hektárra emelkedne. A jelenlegi magyar vállalás a kutatás 2030-as becslésének csupán mintegy 40 százalékát éri el.
_fitmax_750x750_0.jpg)
Egy magyar kutató vezetésével készült, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a magyar vizes élőhelyek helyreállítási lehetősége a jelenlegi országos vállalás három-ötszöröse lehet – Fotó: pexels.com
Az eredmények a jelenlegi aszály- és vízmegtartási problémák szempontjából is különösen aktuálisak: a vizes élőhelyek és árterek helyreállítása hozzájárulhat a víz tájban tartásához, valamint a tartós szárazodás és az elsivatagosodási folyamatok okozta nyomás mérsékléséhez - olvasható az összefoglalóban, amelyben arra is rámutatnak, hogy a magyarországi vizes élőhelyek szénmegőrzési szerepe is jelentős.
A vizes élőhelyek helyreállításának tervezését mindeddig megnehezítette, hogy nem állt rendelkezésre egységes, nagy felbontású térkép arról, pontosan hol találhatók Európa különböző vizesélőhely-típusai, mennyire feldaraboltak, és milyen emberi hatások érik őket.
A kutatócsoport több mint 470 ezer Sentinel-1 és Sentinel-2 műholdfelvételt, valamint felszínre, éghajlatra, talajra és domborzatra vonatkozó adatokat dolgozott fel gépi tanulással. Az így létrehozott térkép 38 európai országban, tízméteres térbeli felbontásban jeleníti meg a természetes és természetközeli nyílt vizes élőhelyeket.
Az összefoglaló szerint az új térképezés azt is feltárta, hogy Európa vizes élőhelyei rendkívül feldaraboltak: becslések szerint területük 27-33 százaléka 25 hektárnál kisebb összefüggő foltokban található, míg 7-11 százalékuk egy hektárnál is kisebb területeken helyezkedik el.
Ezeket a kis élőhelyeket a hagyományos, durvább felbontású térképek gyakran nem érzékelik. A tízméteres felbontás ezért nemcsak pontosabb összterületi becslést tesz lehetővé, hanem a helyi helyreállítási tervezés szempontjából is fontos.
A kutatást a Koppenhágai Egyetem kutatói vezették a Global Wetland Center keretében, európai egyetemek és intézmények - köztük az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, a Leicesteri Egyetem, a Greifswaldi Egyetem és a Greifswald Mire Centre - kutatóinak közreműködésével.
A kutatás során elkészült térkép erre a linkre kattintva érhető el.
Forrás: MTI
Indexkép: pexels.com