Bár a tartós fagy és a hótakaró összességében kedvezően hatott a mezőgazdaságra, a szőlőtermesztők fellélegezni még nem tudnak: egyelőre nem jelenthető ki, hogy a kabócatojások tömegesen elpusztultak volna. A szakemberek szerint a döntő időszak a tavasz lesz, amikor kiderül, valóban csökkent-e a veszélyes kártevők száma.

A januári hideg sok gazdában keltett reményt, hiszen a tartós mínuszok általában gyérítik a kártevők állományát. A kabócák esetében azonban óvatosságra intenek a szakértők. Ezek a rovarok nem véletlenül rakják tojásaikat a növények fás részeibe: olyan védett helyeket választanak, ahol a szélsőséges külső körülmények – így a fagy is – kevésbé érvényesülnek. Emiatt a tojások tömeges elfagyása nem valószínű, legfeljebb részleges állománycsökkenésre lehet számítani.

A szakemberek hangsúlyozzák: a valódi helyzet csak tavasszal derül ki. Amikor elérkezik a kabócák kelésének ideje, elengedhetetlen lesz a szőlőtőkék alapos és rendszeres vizsgálata. Mivel a tojások a fás részekbe kerülnek, a frissen kikelt lárvák is innen másznak elő. Éppen ezért a fás részekhez közeli levelek átvizsgálása kulcsfontosságú, különösen a törzsből közvetlenül kihajtó fattyúhajtások környékén.

Azoknak a termelőknek, akik nem rendelkeznek kellő gyakorlattal a kabócalárvák felismerésében, érdemes szakember segítségét kérni. Csak a gondos megfigyelések után lehet majd megítélni, hogy a tél valóban visszavetette-e a populációt, vagy a kabócák idén is komoly veszélyt jelentenek.

A tét nem kicsi. Tavaly országos összefogás indult a fitoplazma okozta szőlőbetegség, közismert nevén az aranyszínű sárgaság ellen. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai közösen léptek fel, felmérték az ültetvényeket, és igyekeztek csökkenteni az adminisztratív terheket a gazdák számára. A betegség egyik legfontosabb terjesztője ugyanis az amerikai szőlőkabóca, így a védekezés központi eleme ennek a kártevőnek a visszaszorítása.

A gazdák tapasztalata szerint a tartós hideg ugyan segíthet, de önmagában nem oldja meg a problémát. A tavalyi figyelemfelhívásokat a borászok komolyan vették, és idén is felkészülten várják a szezont, hiszen egy kedvezőtlen évjárat esetén a fitoplazma gyorsan terjedhet, és súlyos károkat okozhat.

Az aranyszínű sárgaságot egy sejtfal nélküli mikroorganizmus idézi elő, amely a növény szállítószöveteiben okoz pusztítást. A fertőzött tőkék terméshozama 20–50 százalékkal is csökkenhet, ráadásul a beteg növények száma évről évre akár a tízszeresére is nőhet. A levelek elszíneződnek, ősszel sárga foltok jelennek meg rajtuk, a növény fokozatosan legyengül. Bár néhány évig még teremhet, a hozam folyamatosan csökken, a bogyók íze romlik, végül a tőke teljesen elpusztul.

A szakemberek szerint a betegség terjedését csak úgy lehet megállítani, ha az amerikai szőlőkabócát célzottan és összehangoltan pusztítják. Ehhez azonban elengedhetetlen lenne, hogy a nagy területen gazdálkodó szőlőtermelők egyszerre, a megfelelő időszakban védekezzenek. A tél tehát legfeljebb időt adott – a siker kulcsa idén is a tavaszi odafigyelés és az összefogás lesz.

Forrás: Növényvédőszer.hu

Indexkép: Nébih/Tüh Annamária