Gyorsított kereskedelmi megállapodások

Az Európai Unió a jelenlegi geopolitikai kihívások közepette kiemelt célként kezeli nemzetközi gazdasági kapcsolatainak erősítését, ezért az elmúlt hónapokban felgyorsította a szabadkereskedelmi egyezmények előkészítését és lezárását. A madridi Kereskedelmi Tárgyalások Tanácsadó Bizottságának június 8-i ülésén áttekintették a Mercosurral és Mexikóval létrejött egyezményeket, majd a Bizottság részletes beszámolt az Indiával, Indonéziával és Ausztráliával folytatott tárgyalások eredményeiről is. Indonéziával kapcsolatban a tárgyalások már 2025. szeptember 23-án eredményre vezettek. Idén január 27-én India és az EU is megállapodott arról, hogy véglegesítik a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezményt, március 24-én pedig Ausztráliával sikerült lezárni a tárgyalásokat. Mindeközben hasonló kereskedelmi egyezmények előkészítése zajlik a Fülöp-szigetekkel és Thaifölddel is. 

Alább az Ausztráliával kötött megállapodás hatásait vesszük sorra a magyarországi agrártermékek piaca szempontjából: először a kisebb jelentőségű változásokat, majd a komoly következményeket taglaljuk.

Így érkezhetnek az ausztrál húsok és a cukor

Ausztrália a megállapodás értelmében minden uniós agrár-élelmiszeripari termékre megszünteti a vámokat. Ez különösen kedvez az európai boroknak, sajtoknak, csokoládénak, feldolgozott élelmiszereknek, tésztáknak, de hazánk exportja szempontjából marginális jelentőségű. Az EU azonban nem nyitja meg teljesen piacát. Az érzékeny termékek (marhahús, juhhús, cukor stb.) esetében kvótákat alkalmaz, amelyek csak meghatározott mennyiségig biztosítanak kedvezményes vagy vámmentes hozzáférést.

Az ausztrál juh- és kecskehús számára az EU 25 000 tonnás vámmentes kvótát biztosít , amelyet fokozatosan, hét év alatt vezetnek be. Ez a mennyiség az EU juhhús-fogyasztásának mintegy 4%-át teszi ki. Az ausztrál juh más kategóriát képvisel, mint a magyar bárány, de a juhhúskínálat befolyásolni tudja a bárányok értékét, ezért nem mellékes, mennyi van belőle Európa egyébként juhhúshiányos piacán. 

Az EU egy új, összesen 30 600 tonnás éves importkvótát nyit meg az ausztrál marhahúsnak (hasított test súlyban kifejezve). Ez az uniós fogyasztás mindössze kb. 0,5%-a, de a belső szabályozása szigorú: 

  • a kvóta 10 év alatt, fokozatosan épül ki,
  • a 30 600 tonnának csak az 55%-a (16 830 tonna) lesz teljesen vámmentes, és ezt is csak „grass-fed” (kizárólag legelőn tartott) marha húsára lehet felhasználni, a másik 45%-a (13 770 tonna) esetében bármilyen marhahús behozható egy 7,5%-os, csökkentett vámmal (szemben a korábbi, piaci hozzáférést teljesen ellehetetlenítő magas vámtételekkel).

A cukor esetében az új kvóta 35 000 tonna nyers nádcukorra vonatkozik, amit 3 év alatt ér el. A vámmentesség feltétele, hogy az ausztrál cukornak igazolt fenntarthatósági tanúsítvánnyal kell rendelkeznie, garantálva, hogy a termelés megfelel az EU környezetvédelmi törekvéseinek.

Nagyobb veszélyek a terménypiacon

Az ausztrál búza, árpa esetében most a piaci helyzet függvényében tonnánként akár 95, illetve 93 eurós vámot is alkalmazhat Európa, de ezt a piacszabályozó eszközt is teljesen kivezetik a következő 5 évben. A durumbúza esetében alacsony világpiaci árak esetén akár a 148 €/tonna szintet is elérő vám van érvényben most, ám a jövőben ez is megszűnik. Ami pedig az ausztrál repcét illeti, ez eddig is vámmentesen érkezett Európába.

Repcéből óriási hiány van az EU-ban, míg a durum piaca jóval szűkebb, lényegében minden potenciális eladó Olaszországba igyekszik vele, ahogy mi is. Az olasz tésztagyárak rendkívül kényesek a durum sikértartalmára és üvegességére.

Ausztrália a stabil, száraz klímája miatt híresen kiváló és megbízható minőségű durumot tud szállítani. Hazánknak egyetlen kézzel fogható előnye van: a közelsége az olasz piachoz. Ha minőségben hasonlót tudunk nyújtani, mint az ausztrálok, akkor nem kell félnünk a vámok megszűnésétől.

Tovább élesedik a verseny a méz piacán

Az ausztrál prémium méz 17,3%-os vámjának eltörlése egy újabb minőségi vetélytársat hoz be az EU-ba. Szemben az olcsó ukrán és kínai mézzel - utóbbi készülhet akár rizsszirupból is - az ausztrál termék jó minőségű, természetes méz. Ez még inkább igaz a Mercusor-egyezménnyel érkező argentin mézre, amelyik ipari méretekben készül. Argentína hatalmas, érintetlen pampáin nem ritkán több ezer méhcsaláddal dolgoznak a méhészek, akik elképesztő mennyiségben képesek egyöntetű, tiszta, világos színű mézet termelni, méghozzá elképesztően olcsón. 

A különbség az, hogy míg a Mercosur esetében évi 45 000 tonnás korlátot szabtak a vámmentesen importálható mézre, addig Ausztrália esetében nem lesz mennyiségi korlátja a szabadon behozható mennyiségnek. 

A mintegy 20 ezer tonnás magyar méztermelés nagyjából kétharmada exportra kerül, de az értékesítése egyre nehezebb. Pontosabban olyan árszinten lehetséges, ami nem fedezi a termelési költségeket. A hazai méhészek kétféleképpen alkalmazkodnak: 

  • kézműves fajtamézeket árusítanak webshopon/vásárokon keresztül közvetlenül a fogyasztónak;
  • hordós mézet adnak el nagy mennyiségben. Így is több lábon kell állniuk, hogy megélhessenek, továbbá képesnek kell lenniük a raktározásra egy jobb piaci helyzet reményében, és lehetőleg más méheszekkel együtt kell felkínálniuk a hordókat a kiszerelőüzemnek.  

A költségek további minimalizálása már aligha lehetséges ebben az ágazatban, miközben a támogatásokat maximálisan kihasználja minden méhész. 

Lásd még a témában: Európa úszik az importmézben, csak a fogyasztó segíthet.

Indexkép: Shutterstock.