PREGA 2026

A precíziós állattartás (PLF) a gazdasági haszonállatok tartásában IoT-alapú szenzoros adatgyűjtésre és adatátvitelre, adatkezelésre, mesterségesintelligencia-alapú elemzésre és döntéstámogatásra, valamint vizualizációra és felhasználóbarát visszacsatolásra épül. E technológiák a takarmányozás, a környezet és az állatok egészségének folyamatos monitorozásával és optimalizálásával növelhetik a termelés hatékonyságát, támogathatják az állatjóllétet, és mérsékelhetik a környezeti terhelést. Hazai terjedését a magas beruházási költség, a digitális kompetenciák hiánya és az adatkezelési bizonytalanságok gátolják. A szélesebb körű adaptációhoz szemléletváltás, célzott képzés és tudásátadás szükséges, amelyet a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület (MAPÁE) szakmai hálózatépítéssel és tudásmegosztással támogathat.

A jövedelmező, fenntarthatósági szempontokhoz is alkalmazkodó hízósertés- előállítás hosszútávon csak precíziós eszközök alkalmazásával valósítható meg. Az ilyen megoldások segítségével a felhasznált erőforrások az állatok egyedi igényeihez igazodva optimalizálhatóak. A precíziós eszközökben rejlő potenciál nagy, megfelelő használatuk a környezeti lábnyom csökkentése mellett képes a biológiai és ökonómiai hatékonyság javítására. Jelen előadásban bemutatásra kerül, hogyan lehet folyamatosan változó gazdasági környezetben is a termelést precíziós megoldásokkal optimalizálni.

A sertéstelepeken az automata etetőkből nyerhető információ felhasználása jelenleg nagyon korlátozott, mivel a nagy adatbázisok feldolgozása tisztítást, rendszerezést és strukturálás igényelne. Kidolgoztunk egy programot a diverz adatbázisok konvertálására, valamint egy gépi tanulási elven alapuló modellt, amely a sertések takarmányfelvételi mintázatából képes előre jelezni a következő időszakban várható növekedését. A modell kiválogatja azokat a tulajdonságokat, amelyek leginkább befolyásolják a teljesítményt, így a kialakított toolbox az adatvezérelt döntéshozatalt is támogatja.

A műholdas távérzékelés és a GIS alkalmazása a precíziós gazdálkodásban a növényállomány-monitoring, a differenciált kijuttatás, a talajmintavétel és a szántóföldi kísérletek értékelése érdekében.

A hagyományos, nagygépes növényvédelem az ezredfordulót követő években jelentősen visszaszorult, ám a drónok megjelenése új lendületet adott ennek a területnek. Az előadás a drónos és a nagygépes növényvédelem lehetőségeit egyaránt bemutatja, különös tekintettel a mai kor igényeire – például a precíziós kijuttatásra és egyéb modern szempontokra. A légi növényvédelemben rejlő potenciál kihasználása a gazdálkodók és a szolgáltatók számára egyaránt előnyöket kínál.

Ezzel előadással szeretnénk rávilágítani Magyarország talajainak jelenleg sürgős beavatkozást igénylő helyzetére, és bemutatni saját tapasztalataink és Németországban történő legfrissebb kísérletünk alapján, melyben még le nem aratott búza állományra vetettünk takarónövény keveréket, hogy a drón technológia miképpen tud hozzájárulni többek között e talajok épségéhez, élővilágához, humusztartalmának javításához, valamint saját költségeink csökkentéséhez.

Előadásomban bemutatom a talajművelés és a klímaváltozás hosszútávú tartamhatását a kukorica termésére. A 2004-2025 időszakra bemutatom a kukorica termését befolyásoló hatásokat. A termés és a kukorica állomány DJI Mavic 3 Multispectral által távérzékelt reflektancia adatait felhasználva gépi tanulási módszerrel becslőegyenletet készítettünk 2023 és 2024 adatait felhasználva. A termésbecslő egyenletet a 2025-ös év mért adataival validáltuk, hagyományos numerikus statisztikai módszerrel, bemutatjuk a jelen pillantban elérhető termésbecslési pontosságot.

Az előadás során bemutatásra kerül a FarmMAP rendszer, egy magyar fejlesztésű, komplex térinformatikai döntéstámogató platform, térképes szaktanácsadó rendszer, amely a precíziós mezőgazdaságot a valós adatokra és automatizált elemzésekre építve támogatja. A fejlesztés célja, hogy az adatgyűjtéstől az elemzésen át a döntéshozatalig átfogó, könnyen kezelhető digitális rendszert kínáljon a gazdálkodók és szaktanácsadók számára. Az előadásban szó lesz a mezőgazdasági és környezeti adatok gyűjtésének és elemzésének fontosságáról, továbbá a rendszer jelenlegi és tervezett funkcióról.

A megállíthatatlanul fejlődő digitális technológiák segítségével a korábban céltalannak tűnő mérések és adatok is értékes információvá válhatnak, akár a látszólag kiszámíthatatlan ökológiai rendszerekben is. A precíziós gazdálkodás eszközei szinergiában támogathatják a hozamot, a gazdasági stabilitást és a fenntarthatóságot egyaránt. De tudunk lépést tartani a fejlődéssel?

Esettanulmányokon keresztül szeretném bemutatni, hogy hogyan tud segíteni a mesterséges intelligencia egy cégvezetőnek a párbeszédes mesterséges intelligencia, kamerakép-elemzés, hiba-detektálás, önköltségszámítás, automatizált ügynöki rendszerek és üzleti adatok mélyelemzése révén.

A Sentinel műholdképek hatékonyan segítik a parcellákon belüli különbségek feltárását, valamint a helyes víz- és tápanyag-gazdálkodást, és ma már a Copernicus szolgáltatásain keresztül ingyenesen elérhetőek bárki számára. De a legtöbb felhasználó számára a nyers műholdképek kevésbé hasznosak, hiszen nem ismerik az elemzésükhöz szükséges módszereket, és bizonytalanok az adatok pontosságával kapcsolatban. A Copernicus Land Monitoring Service célja, hogy az országos, regionális és helyi döntéshozók számára közvetlenül felhasználható adatokat állítson elő a földfelszínről, a felszínborításról, a növényzet és a környezet tulajdonságairól. 2025-től ezek az adatok is bárki számára hozzáférhetővé váltak a Copernicus Data Space Ecosystem keretében bárki számára. A kínálatból a talajnedvesség és a felszíni hőmérséklet adatai a legfontosabbak a gazdálkodók számára, míg a statisztika és agrármonitoring céljaira a kalibrált vegetációs indexek és a szezonalitási mutatók a leghasznosabbak. Újdonság továbbá a Landsat műholdcsalád adatainak a bevezetése: 100 méter felbontású hőmérséklet adatok is elérhetőek, amelyek segítik a vízgazdálkozást, a hőhullámok vagy a fagyok hatásaira való felkészülést. A növényzetről, a környezetről és a felszínborításról gyűjtött rendszeres műholdas adatok egymást kiegészítve segítik az adat-alapú döntéshozatalt.

A workshop célja, hogy gyakorlati példákon és interaktív feladatokon keresztül bemutassa, miként válhat a mesterséges intelligencia és az adatvezérelt gondolkodás a gazdálkodók mindennapi munkájának valódi támogatójává. A workshop átfogó képet ad a különböző AI-szoftverek gyakorlati agráralkalmazásairól, és bemutatja azokat a kifejezetten valós gazdálkodási igényekre fejlesztett agrár-AI eszközöket, amelyek már ma is kézzelfogható segítséget nyújtanak a döntéstámogatásban, a tervezésben és a hatékonyságnövelésben. A program a résztvevőket abban is támogatja, hogy felmérjék saját digitális érettségüket, tudatosítsák erősségeiket és fejlesztendő területeiket, valamint azonosítsák jelenlegi felhasználói szokásaikat és a mindennapi működésükben rejlő digitalizációs lehetőségeket. A workshop interaktív, bevonó formában valósul meg: közös beszélgetések, esettanulmányok és gyakorlati példák mentén a résztvevők együtt gondolkodhatnak azon, hogy egy-egy konkrét, hétköznapi kihívásra milyen AI-alapú megoldás adhat gyors, költséghatékony és jól beépíthető választ.

Az akvakultúra globálisan és hazai szinten is egyre fontosabb szerepet tölt be az élelmiszer-termelésben, miközben a magyar ágazat jelentős kihívásokkal küzd. A hazai haltermelést elsősorban a vízmennyiség és vízminőség bizonytalansága, a takarmányozási költségek, a munkaerőhiány és a piaci igények változása terheli. A precíziós akvakultúra elmélete szerint a digitalizáció, az automatizáció és az adatvezérelt döntéshozatal kiszámíthatóbb és hatékonyabb termelést tesz lehetővé. Az ilyen megoldások csökkentik az emberi tényezőtől való függést, mérséklik az elhullást, és javítják a haljólétet. Külföldi és hazai példák igazolják, hogy a robotika, az AI és a farmmenedzsment rendszerek gyakorlati alkalmazása már ma is működőképes. Magyarországon ugyanakkor az innováció lassú terjedése és az elavult technológiák gátolják a széles körű bevezetést. A jövő kulcsa a víztakarékos termelési rendszerekben, a digitalizációban és a jó gyakorlatok átvételében rejlik. Az ágazat sikeréhez elengedhetetlen az együttműködés, az oktatás és a folyamatos innováció minden érintett bevonásával.

Az előadás a mesterséges világítás szerepét mutatja be a baromfiak intenzív, zárt tartásmódjában. A világszinten növekvő baromfitermelés és a zárt rendszerek elterjedése miatt kiemelten fontossá vált az állatok számára ideális körülmények biztosítása, amelyben a világítás meghatározó szerepet játszik. A korszerű, baromfiistállókhoz tervezett LED-es világítási rendszerek alkalmazása hozzájárul a termelékenység növeléséhez, az állatok jólétének megőrzéséhez és az üzembiztos energia-hatékony üzemeltetéshez.

2025. júliusában Magyarországon is telepítésre került a világ legkorszerűbb nagyüzemi robotfejőberendezése. A GEA DairyProQ egyedülálló módon minden álláson robotfejőberendezéssel rendelkezik. Egyedisége az „In-liner Everything” azaz fejés egymenetben technológiában rejlik, aminek része a fejőkelyhek pontos felhelyezése, a tőgystimuláció, a tőgybimbók tisztítása, szárítása és az első tejsugarak kifejése, maga a fejés és az azt követő bimbófertőtlenítés. Kiemelkedő jelentősége van a tőgynegyedenkénti tejminőség és tejleadás nyomon követésének. A DairyProQ esetében a fejés minden lépése teljesen automatizált és minden egy menetben, a fejőkehelyben történik. A DairyProQ számos érzékelővel rendelkezik, amelyek folyamatosan figyelemmel kísérik a tej áramlása közben a vezetőképességet, az elektromos permittivitás alapján megállapított szomatikus sejtszámtartományt, a tej színváltozását, hőmérsékletétét és mennyiségét tőgynegyedekre lebontva. Az adatok azonnali feldolgozásával és elemzésével nő a termelésbiztonság és a tejminőség. Az előadás során a technológia mellett a beüzemelés tapasztalatait és a fejéstechnológia eredményességét kívánjuk bemutatni.

A valódi tejfolyás-alapú fejés (Flow-Responsive TM Milking, FRM) a DeLaval fejőrobotok legújabb innovációja, amely a robotizált fejést a precíziós technológia szintjére emeli. A rendszer a tényleges tejáramlást valós időben követve szabályozza a vákuumszintet, így a fejés folyamata minden tehén egyedi fiziológiai igényeihez igazodva, gyorsan és kíméletesen zajlik. Ennek eredménye a rövidebb bokszidő, a nyugodtabb állatok, a javuló állatjóllét és a fejőrobot kapacitásának növekedése. Az előadás bemutatja, hogyan válhat ez a megoldás a mindennapi telepi működésben kézzelfogható, mérhető előnnyé a tejtermelő számára.

Az automatikus fejési rendszerekhez (AMS) való alkalmazkodási képesség és az alkalmazkodás gyorsasága nagymértékben meghatározza a technológia alkalmazásának sikerét. A hagyományos fejési technológiáról az automatikus fejési rendszerekre való áttérés során megfigyelhető, hogy a tehenek adaptációja eltérő. A tanulási folyamat során reakcióik egyediek és jellemzően eltérő viselkedési mintázatokat tanúsítanak. Előnyös lenne olyan tejelő állományt létrehozni, amelyben az állatok mind a beindítási időszakban, mind azt követően önállóan, emberi jelenlét nélkül keresik fel a fejőrobotot. Az előadásban arra keressük a választ, hogy melyek azok az egyedi tulajdonságok, amelyek befolyásolhatják az automatizált rendszerekhez való sikeresebb alkalmazkodást. Szerzők: Dizseri Tamás – Szabó Ferenc – Húth Balázs

Az IntelliFarmMoo egy olyan mesterséges intelligencia alapú döntéstámogató rendszer, amelyben gépi látás platformra építve kerül létrehozásra egy multimodális (adat, kép, hőkép alapú) érzékelő rendszer. Ezen primer információk kiegészítve a genomikai vizsgálatok, valamint a meglévő rendszerek információival képzik az alapot a predikciós, anomália detekciós és optimalizációs képességekhez. A digitalizáció segítségével a biometrikus érzékelő technológiák által kínált egyedi viselkedési, fizikai és biológiai jellemzők elemzése és mérése, valamint a kapcsolódó komplex és nagyméretű adathalmazok újszerű és reális elemzése utat nyitnak az egyes állatok vagy állományok minden eddiginél magasabb színvonalú környezeti-, állategészségügyi- és állatjóléti monitoringjához. A rendszer részét képző, AI alapú szakértő agent-ek - a mért és egyéb adatkörök felhasználása és elemzése által - döntéstámogatást nyújtanak a különböző felhasználói szinteknek, a fizikai dolgozóktól a felső vezetésig, támogatva a termelési hatékonyság és a versenyképesség maximalizálását. Szerzők: Sudár Gergő - Dr. Mikó Edit - Dr. Süli Ágnes - Prof. Dr. Kusza Szilvia - Dr. Bagi Zoltán - Dr. Jánki Zoltán - Seffer Péter - Dr. Bilicki Vilmos

Ez az előadás egy olyan innovatív diagnosztikai rendszert mutat be, amely a mesterséges intelligencia és a videóelemzés erejét ötvözi a szarvasmarhák sántaságának korai felismerésére. A technológia képes automatikusan azonosítani az állatok mozgásában bekövetkező apró változásokat, így még azelőtt jelezheti a bajt, hogy a tünetek szabad szemmel láthatóvá válnának. A rendszer alkalmazása jelentősen javíthatja az állatjólétet, miközben csökkenti a gazdák sántaságból eredő gazdasági veszteségeit. Az objektív, adatalapú elemzés tehermentesíti a telepi dolgozókat, és lehetővé teszi a precíziós állattartás kiterjesztését. Szerzők: Czirok Martin , Kovács Levente , Lecsek Nadin , Jurkovich Viktor

A hazai holstein-fríz tenyésztés utolsó évtizedében drámai változások álltak be. A tartási-takarmányozási feltételek erőteljes javulása párosult új tartás- és fejéstechnológiák megjelenésével, és ami még fontosabb: a telepi szakemberek szakmai hozzáértése olyan szintre fejlődött, melynek eredményeképp a magyar tejtermelés a világ első öt legnagyobbja közé került. Mindezt együttesen a környezeti feltételek erőteljes javulásának nevezhetjük. Az optimálist egyre jobban megközelítő környezet azt eredményezi, hogy a genetikában rejlő lehetőségeket sokkal jobban ki lehet aknázni, mint valaha a hazai holstein-fríz tenyésztés történetében. Előadásomban néhány útját és lehetőségét mutatom be a stratégiai jövőtervezésnek, mellyel jelentős előrehaladás érhető el akár egyetlen generációban.

Az állattartásban, csak úgy, mint más ágazatokban is egyre kiélezettebbé vált a küzdelem a profitért. A legjobb teljesítményt, fenntartható gazdálkodást csak megalapozott döntésekkel lehetséges elérni. A jó döntések alapját az adatok adják, az adatok mennyisége, minősége, relevanciája. Ha megvannak az adatok, mit kezdünk velük, hogyan lesz az adatokból eredmény, fenntarthatóság, profit? Világunkba betört a mesterséges intelligencia (AI) és legalább annyian félnek tőle, mint amennyien a csodát várják a használatától. Mi az a pont, ahol beléphet az állattartásba az AI, mennyiben lehet az állattartók segítségére, hogyan lehet tudatosan előkészülni a használatára? Ezekre a kérdésekre kínál választ az előadás gyakorlati példák bemutatásával. Izgalmas a jövő, de élni az AI adta lehetőséggel csak akkor lehet, ha az új információkat befogadjuk, megértjük és okosan állítjuk szolgálatba.

A RISKA rendszer az FMM (Farm Menedzsment Modell) programra építve, már AI-alapú statisztikai módszerekkel támogatja a tervezhető, biztonságos napi tejtermelést. Előadásunk megmutatja, hogyan határozható meg egyedileg, tehenenként az elvárt jövőbeli napi termelés, és miként segíti az FMM az eltérések elemzésével a hibák és vészhelyzetek korai felismerését. Precíz célok. Gyors reakció. Mesterséges intelligencia a gyakorlatban.

A Doki for Farm egy a piacon egyedülálló, kifejezetten nagyüzemi állattartó telepek számára fejlesztett digitális ökoszisztéma, amely teljeskörűen integrálja az állategészségügyi és gazdasági folyamatokat. A rendszer nemcsak az adminisztrációt és a jogszabályi megfelelést – például a szigorú antibiotikum-felhasználást és várakozási időket – automatizálja, hanem valós idejű, profitnövelő döntéstámogató eszközként is szolgál. A platform célja, hogy a precíz adatkezelés révén átláthatóvá tegye a gyógyszerkészleteket, levegye a papírmunka terhét a telepvezetők, állatorvosok válláról. Ez a megoldás azoknak a döntéshozóknak készült, akik a modern technológia segítségével kívánják maximalizálni telephelyük hatékonyságát és biztonságát.

Az előadás azt mutatja be, hogy hogyan tehető a tejelő tehenészetekben a takarmányozás teljes folyamata mérhetővé és kontrollálhatóvá, hogy stabilabb TMR-rel kiszámíthatóbb eredmények és kevesebb veszteség legyen elérhető. Középpontban a Strautmann SDS + Verti-Mix + Primus gyakorlati működési rendszere áll, aminek segítségével folyamatos az adatgyűjtés és ezzel pontosan követkető és kontrollálható a recept → keverés → kiosztás folyamata. Miként érhető el gyorsan realizálható megtakarítás és hatékonyságnövekedés? Egyértelművé válik, hogyan alakul át a takarmányozás „érzésből” adatvezérelt, stabilan működő folyamattá.

A szarvasmarha takarmányozása izgalmas kihívások elé állítja a szakembereket, de sok lehetőséget is tartogat a siker eléréséhez. A bendő működését a phytokémia segítségével hatékonyabbá lehet tenni. Célunk áthangolni a bendő mikróbák működését, aminek eredményeképpen a tejtermelés szinten tartása mellett akár 5-7%-kal csökkenthetők a takarmányozási költségek. Az előadás a fitobiotikumok használatának előnyeiről, hatásmechanizmusukról és alkalmazásukban rejlő lehetőségekről szól.

Az előadásban a Calhoun membrános acélcsarnokok kerülnek bemutatásra kifejezetten az agrárium számára nyújtott előnyök kiemelésével.

Állatorvos, kollégáival közösen 20 éve fejleszt az Európai Gyógyszerkönyvekben is hivatalos gyógynövények illóolajaiból álló speciális takarmány-kiegészítő termékeket a nagyüzemi állattartó telepek számára, amelyekkel a gazdák növelhetik a termelési paramétereket, csökkenthetik a kieséseket, javíthatják a húsminőséget, és összességében a haszonállat tartás gazdaságosságát. Előadásában Senánszky Csaba a vény- és várakozási idő mentes gyógynövény illóolajok betegségmegelőző és kezeléskiegészítő hatását és a HERBAMIX termékekkel megvalósítható könnyű alkalmazásukat mutatja be, különös figyelmet fordítva a baromfi-felnevelés költség-haszon összefüggésére!

A Vizion komplex víz-és öntözés menedzsment rendszere kerül bemutatásra, amellyel a gazdák többet és jobb minőségben, hatékonyabban képesek termelni.

A Bauer Hungária Kft. egy olyan partnerének történetét és tapasztalatait szeretné megosztani a közönséggel, mely példaértékű és minden alföldi növénytermesztő gazdaság számára tanulságos fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. A cég gyakorlatilag jövőkép nélkül a Dél-Alföld legaszályosabb területén gazdálkodott. A fenntarthatóság záloga az öntözés lett, mely 2026-ra nemcsak a fennmaradást, de a fejlődést is elhozta. Pertich Bence közgazdászként, ennek megfelelő szemlélettel irányítja a vállalatot és terelgeti az öntözés és a fejlődés útján a gazdaságot. Minden forint számít! ez a 2026-os PREGA mottója, melyet az előadása is követ: megmutatja milyen számokkal és megtérüléssel lehet számolni egy nagy volumenű öntözési beruházásnál.

Magyarország legnagyobb egybefüggő felszín alatti csepegtető öntözéses rendszerének részeseként szeretne a Pipelife hasznos információkat, tanulságokat megosztani a konferencia résztvevőivel. Az előkészületek, tervezés, kivitelezés és beüzemelés után a hatékony üzemeltetésről is szót ejtenénk, annak a reményében, hogy minél több gazdálkodó ismerhesse fel a precíziós öntözésben rejlő lehetőségeket.

Az öntözés és vízmegtartás Magyarországon is kiemelt téma a mezőgazdaságban. Célunk hazai és külföldi munkákon keresztül bemutatni, hogyan segíthet az angol Concrete Canvas™ (CC) cementkötésű geokompozit technológia és termékek alkalmazása a hazai öntöző-hálózat felújításában, fejlesztésében. A CC betonpaplannal™ önerőből, betontechnológiákhoz képest 10x gyorsabban, költséghatékonyan, időtállóan építhetők vízzáró, géppel is karbantartható árkok, csatornák, tározók, vízépítési műtárgyak, melyek nagymértékben segítik a mezőgazdasági vízellátási igények kiszolgálását, a vízgazdálkodást.

A precíziós öntözés alapvetően megváltoztatja, hogyan közelítünk a víz- és tápanyaggazdálkodáshoz a mezőgazdaságban. Ezek a technológiák lehetővé teszik a pontos vízadagolást, így csökkentve a pazarlást és javítva a terméshozamot. Az földfelszín alatti (SDI) rendszer különösen előnyös a hosszútávú fenntarthatóságra törekvő gazdaságokban, mivel mélyebben juttatja az öntözővizet a gyökerek közelébe, míg a felszíni csepegtető egyszerűbb, rugalmasabb és gyorsabban adaptálható megoldást kínál. Mindkét technológia jelentősen csökkenti a vízfelhasználást és a szükséges műtrágya-mennyiséget, ezáltal csökkentve az üzemeltetési költségeket és a környezetterhelést. Az anyagi vonzatok tekintetében az SDI nagyobb kezdeti beruházást igényel, de hosszú élettartama révén gazdaságos, míg a felszíni csepegtető alacsonyabb beszerzési árral és mobilabb kialakításával jól alkalmazható kisebb és közepesen méretezett területeken.

Napjaink növénytermesztési gyakorlatában fokozódik az igény a költségtakarékos, hatékony agrotechnikai módok alkalmazására. A tápanyag visszapótlás terén egyre inkább előtérbe kerül a növény igényéhez, illetve az adott fenológiai fázishoz igazodó, a termőhely adottságait figyelembe vevő műtrágyázási technólógia következetes és precíziós használata. A Fertilia álltal gyártott műtrágyák ebben segítik a preciziós gazdálkodásban gondolkodó termelőket.

A második generációs Tempo vetőegység műszaki újdonságai, összefüggésben a Vaderstad E-Connect alkalmazással ami a munkagépek telemetriai rendszerének alapja lesz a jövőben.

A PREGA használatát szeretnénk népszerűsíteni, amibe belépő termék a sorvezető alkalmazása vagy a robotkormány. Sorvezetőt is kínálunk azoknak, akik először csak meg szeretnének ismerkedni a mezőgazdaság berkein belül a robotikával. Újdonság, hogy van a sorvezetőhöz felokosítónk, tehát költséghatékonyan fel lehet okosítani a sorvezetőt robotkormánnyá. Rengeteg különbség van kormány és kormány között, számos érvet tudunk felsoroltatni amellett, hogy a vevő miért fektessen be az esetek többségében 1 év alatt megtérülő beruházásba (ez nem csupán költség, hanem gyorsan megtérülő beruházás, ami versenyképességet, jövőállóságot biztosít a gazdaság részére), miért az FJD terméket válassza, és miért a HABI Kft-től vegye. Ilyen érv például a Farm Management System, megújult nevén a FieldFusion, amely használati előnyeiről az előadótársunkkal, vevőnkkel szeretnénk beszélni, amennyiben elfogadja a meghívást.

A növénytermesztés rendkívül összetett, sok tényező által befolyásolt időigényes tevékenység. Az időt gyakran a nem szükséges és nem értékteremtő folyamatok emésztik fel. Az előadásban azt mutatjuk meg, hogy hogyan lehet megtalálni ezeket a veszteségeket és mit tegyünk velük.

Az előadásomban konkrét rendszereken keresztül mutatom be, hogyan épül fel egy adatvezérelt döntéstámogató környezet a tervezéstől a végrehajtásig. Csökkenő adminisztratív feladatok, prediktív adatelemzés, automatizált riasztások, és optimalizált beavatkozások a mindennapi üzletmenetben. Valós tapasztalatok az AI implementációról: adatminőség, rendszerintegráció, megtérülés és skálázhatóság – gazdálkodói és közgazdász szemmel.

A termőtalajok állapotának romlása világszerte és hazánkban is egyre súlyosabb problémát jelent. A szervesanyagtartalom csökkenése, a szerkezet romlása, a tömörödés és a vízmegtartó képesség gyengülése mind hozzájárulnak a termőképesség visszaeséséhez. A talajdegradációt a klímaváltozás káros hatásai is felgyorsítják. Ebben a környezetben különösen felértékelődik a talajélet szerepe, hiszen a talajbaktériumok alapvető folyamatokat irányítanak. Részt vesznek a tápanyagok feltárásában és megkötésében, javítják a talajszerkezetet, növelik a vízmegtartást és ezzel felveszik a küzdelmet az aszály ellen, támogatják a talaj- és növényegészséget, valamint stimulálják a gyökér- és hajtásnövekedést. Az előadás bemutatja a Magyar Talajvédelmi Szövetség Nébih-hel közösen végzett, tíz évet felölelő kisparcellás vizsgálatsorozat eredményeit több növénykultúrában, amelyek egyértelműen igazolják a baktériumos talajoltás és tarlóbontás, vagyis a mikrobiológiai készítmények kedvező hatásait. Rávilágítanak arra, hogy a talajélet helyreállítása kulcsfontosságú a fenntartható növénytermesztésben.

Távérzékelt vegetációs adatok geostatisztikai feldolgozása lehetővé teszi mezőgazdasági parcellák teljesítményének, stressztűrésének és stabilitásának objektív értékelését. Így összehasonlíthatóvá válnak azok a táblák is, amelyek terméspotenciálja hasonló, mégis eltérően reagálnak a kedvezőtlen időjárási vagy termesztési körülményekre. Az elemzés nemcsak az átlagos kondíciót vizsgálja. A parcellák belső variabilitása, stresszérzékenysége, valamint a stresszhatások utáni helyreállás gyorsasága és egyenletessége egyaránt számszerűsíthető, és térképi ábrázolással könnyen értelmezhető. Ennek eredményeként elkülöníthetők a kiegyensúlyozott, klímareziliens, valamint a látszólag magas hozamú, de kockázatos területek. A bemutatott módszer kultúrafüggetlen, skálázható és közvetlen gyakorlati támogatást nyújt a precíziós gazdálkodási döntésekhez, a területalapú kockázatértékeléshez, valamint közvetve a növénynemesítési és fajta-szelekciós kutatásokhoz.

Az előadás a precíziós gabonatermesztés szerepét mutatja be a termésbiztonság növelésében, a talaj termőképességét a középpontba helyezve. Valós üzemi és kutatási tapasztalatokon keresztül járja körül, hogyan segítheti a tudatos talajhasználat, és a precíziós technológiai elemek rendszerszemléletű használata a stabilabb, fenntarthatóbb termelést változó klimatikus körülmények között.

A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események – aszály, fagy, jégeső, árvíz –, amelyek nemcsak a mezőgazdaságot, hanem az egész gazdaságot érintik. Miként reagál ezekre a kihívásokra egy speciális agrárbiztosító. Milyen káralakulási trendek látszanak, meddig maradnak a kockázatok biztosíthatók, és hol ütközünk határokba. Mi a jelentősége a köz- és magánszféra együttműködésének a mezőgazdasági termelők védelmében. Milyen feltételek mellett maradhatnak a klímakárok hosszú távon is kezelhetők és finanszírozhatók a biztosítási rendszerben.

A precíziós nemesítés, génszerkesztés és a precíziós gazdálkodás a fenntartható élelmiszerellátás egymást kiegészítő elemei. Optimalizált "hardver" és "szoftver": Míg a precíziós gazdálkodás a technológiai környezetet (drónok, szenzorok, AI) biztosítja, addig a precíziós nemesítés (pl. CRISPR/Cas9 technológia) az ehhez tökéletesen illeszkedő növényi alapanyagot hozza létre. Inputanyag-hatékonyság: A génszerkesztett növények ellenállóbbak a kórokozókkal szemben, szárazságtűrők, így kevesebb vegyszert és vizet igényelnek. A precíziós nemesítés további előnye a gyorsaságon túl, hogy olyan technológiai megoldást is nyújt, amit klasszikus nemesítési eljárásokkal nem oldható meg a rezisztencia gének hiányában. Az élelmiszerellátásban a technológia alkalmazásával jelentősen csökkenthető az élelmiszerpazarlás. A precíziós nemesítéssel kedvező tulajdonságokat alakíthatók ki a haszonállatokban is. Szabályozási áttörés: 2026 elejére az Európai Unióban is életbe léptek azok a keretrendszerek, amelyek megkülönböztetik a precíziós nemesítést a hagyományos GMO-któl, várhatóan hamarosan lehetővé téve ezek gyakorlati alkalmazását a szántóföldeken és a kertészeti kultúrákban.

A MATE – val való tartós együttműködéssel fejlesztett Hetech gabonaszárítási technológiának nincsen szilárd hulladék és CO2 kibocsátása, mivel a hőenergiát a tisztítási hulladék eltüzeléséből fedezi, a hamuval pedig körforgásos anyaghasznosítással műtrágya váltható ki. Akár ezzel, akár gázos üzemmódban, a Hetech gabonaszárító technológiája egyaránt alkalmas a Precíziós Gazdálkodás szempontjai és a Precíziós Gazdálkodást folytatók igényei szerinti gabonaszárítás megvalósítására. A szárító olyan funkciókkal és paraméterekkel rendelkezik, amelyekkel a Precíziós Gazdálkodás során termelt gabonán elért hozamot a szárítás nem elviszi, hanem képes azt növelni. A Hetech, a szárítók üzemeltetőitől, az üzemeltetési adatokat begyűjti, majd a feldolgozás és elemzés eredményeinek visszacsatolásával javítják a szárítók üzemeltetőinek az eredményességét, továbbá a gyártóművi fejlesztés során hasznosítja.

Az előadás rávilágít az agrár, és élelmiszeripari innovációk hasznosításában meghúzódó szellemi tulajdonjogok kritikus szerepére. Bemutatja, miként váltható üzleti és stratégiai előnnyé a szellemi tulajdon (IP) alapú innováció hasznosítás, hogyan kell IP portfóliót építeni és menedzselni az élelmiszeriparban, és miként lesz a márkanevek, a technológiai eljárások, know-how-k és receptúrák tudatos védelme kezelhető, vagyoni értékű jogként az üzleti és a vállalati értéknövekedés motorja.

Az előadás bemutatja, miként válik a talajegészség kézzelfogható versenyelőnnyé a szántóföldi növénytermesztésben. A Mikro-Vital szemléletében a talaj nem csupán termőközeg, hanem komplex, élő rendszer, amelynek mikrobiológiai egyensúlya alapvetően meghatározza a tápanyag-hasznosulást, a stressztűrést és a termésbiztonságot. Gyakorlati példákon és mérési tapasztalatokon keresztül mutatjuk be, hogyan járulnak hozzá a baktériumtrágyák a fenntartható, precíziós és gazdaságilag is hatékony gazdálkodáshoz.

Szeretném a kertészetünkön keresztül, a mi általunk használt eszközöket, megoldásokat bemutatni, nem termékismertetőt tartani, hanem az esetleges hibáikat is bemutatni, vagy hogy tudjuk e mi magunk is fejleszteni ezeket.

A kontrollált környezetű beltéri vertikális kertek (CEA) az utóbbi időszakban nagyobb sebességgel csapódott a földbe, mint amivel pár évvel ezelőtt sok milliárd dollárral fűtve felszállt. A világ új élelmezését és az agrárium legtöbb problémájára megoldást ígérő vállalatokból mára csak üres raktárak és GDP százalékban kimutatható veszteségek maradtak. A kérdés, hogy tényleg egy zsákutca, egy vakvágány ez a technológia vagy csak nem arra és nem úgy használták, mint amire való?

Minden vállalati termelési, logisztikai, vagy vállalatközi-, makrogazdasági tevékenység alapja az egymást átszövő folyamatok minél magasabb szintű megértése, a dinamikus helyzetek legjobb kezelése, előrejelzése és az optimális stratégiák megtalálása, amiben döntő támogatást adhat a digitalizáció és a valós rendszerek digitálisan elkészített funkcionális másolatai. A folyamatok idő- és esemény alapú számítógépes modellezése és szimulációja, szcenáriók futtatása a jelen-, vagy jövőbeli helyzetekre. A modellek között speciális szerepet játszanak a digitális ikerpár szintű folyamat-szimulációs modellek. Az előadás néhány szemléletes üzemi termelési szimulációs modell felvillantásával betekintést kíván adni az alapokba, illetve egy szakágak és üzletágak közötti makrogazdasági értékáram folyamat modell felhasználásával a szimuláció alapú optimumkeresés módszertanába. Az előadás terjedelme nem adhat lehetőséget átfogó technológiai ismertetésre, célja az érdeklődés felkeltése és a kérdések felvetése.

Az előadás bemutatja, hogyan illeszthető be a Digitális Termékútlevél a precíziós gazdálkodás digitalizált folyamataiba úgy, hogy a termelési és feldolgozási adatok automatizáltan, valós időben és auditképesen rögzüljenek (pl. talajnedvesség, permetezési paraméterek, hőmérsékletadatok). Kiemeljük, hogyan válhat 2 rendszer, a QSTS és Product Broker integrációja üzleti eszközzé: a nyomonkövethetőség nemcsak a szabályozási megfelelést (pl. sarzs szintű visszahívás), hanem a működési döntések adatvezérelt támogatását is lehetővé teszi (pl. veszteségarány-csökkentés, adminisztrációs terhelés minimalizálása). A Product Broker (digitális és interaktív címkeszolgáltatás) révén a kötelező és önkéntes termékinformációk (akár elnyert díjak esetében) dinamikusan, újranyomtatás nélkül frissíthetők, így a vállalat rugalmasan reagálhat jogszabályi változásokra vagy piaci igényekre. Az előadás gyakorlati példákon keresztül mutatja be, hogyan generál mérhető gazdasági értéket a digitalizált, végpontok közötti termékút a termőföldtől a fogyasztóig.

Az élelmiszeripari üzemekben a követelmények teljesítése, a minőségirányítás gyorsasága és az üzemeltetési, karbantartási folyamatok átláthatósága gyakran jelent kihívást a papíralapú vagy szigetszerűen működő rendszerek miatt. Megoldást a mai gyorsan változó igények és az egyre szigorodó szabályok mellett csak a digitális átállás hozhat, ami csökkenti az adminisztrációs terhet, növeli a hatékonyságot és átláthatóbbá teszi a termelést. Az előadás konkrét esettanulmányokon keresztül mutatja be a modern CMMS-alapú karbantartási és takarítási folyamatokat, valamint az agilis mobil applikációk gyakorlati alkalmazását az átlátható és auditálható működés érdekében.

A dióburok-fúrólégy jelentős mértékben csökkentheti a szüretelhető dió termésmennyiségét, ezért védekezni kell ellene. Mivel e kártevő napimádó, ezért a korona felső részén található meg, így olyan növényvédelmi technológiát kell alkalmazni, mely ezt a részt eléri. Erre alkalmas többek között a drónokkal végzett növényvédelmi technológia. Az előadás során egy, a dióburok-fúróléggyel teljesen fertőzött dióültetvény növényvédelmi technológiája kerül bemutatásra.

A KAP RD01a_RD12-1-24 Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása, valamint a KAP_RD01a–RD01c–1-24 Kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó és post-harvest fejlesztések támogatás c. felhívások digitalizációs szempontú vállalásainak bemutatása, a pályázók által kitöltött önértékelési kérdőívek alapján.

Innováció a Szerencsés Borház tapasztalataival Az UV-C technológia nem csupán egy eszköz, hanem a fenntartható szőlészet új korszaka. Fizikai úton, DNS-károsítással semmisíti meg a kórokozókat – rezisztencia nélkül. MIÉRT A JÖVŐ MEGOLDÁSA? - DRASZTIKUS VEGYSZERCSÖKKENTÉS: A permetezési igény 50-90%-kal mérsékelhető. - GARANTÁLT HATÉKONYSÁG: Fizikai pusztítás a gombák (lisztharmat, szürkepenész) ellen. - VITALITÁS: Erősebb növekedés, mélyzöld lombozat és fokozott fagyállóság. - BIOLÓGIAI VÉDELEM: Integrált gyérítés a szőlőkabóca és egyéb kártevők ellen. EREDMÉNY: Precíziós, környezetkímélő és gazdaságos alternatíva a modern mezőgazdasági termelők számára.